Ugrás a tartalomra
Az emberi faj mindig szerette volna ellenőrzése alá vonni a jövőt, vagy legalább előre jelezni, mi fog történni. Ez az oka az asztrológia rendkívüli népszerûségének. Az asztrológia azt állítja, hogy a Földön végbemenő események a bolygók égi mozgásával állnak kapcsolatban. Ez a hipotézis tudományos módszerekkel ellenőrizhető, vagy legalábbis ellenőrizhető lenne, ha a csillagjósok vállalnák a bírálatot és konkrét, ellenőrizhető jóslatokat adnának. Õk azonban elég bölcsek ahhoz, hogy előrejelzéseiket annyira általánosan fogalmazzák meg, hogy az események bármely kimenetele esetén alkalmazhatóak legyenek. Az afféle állítások, mint például "A személyes kapcsolatai erőteljesebbé válhatnak" vagy "Pénzügyi szempontból kifizetődő lehetőség nyílik meg Ön előtt" soha nem bizonyulhatnak hibásaknak. Mindamellett, nem a tudományos bizonyítékok, vagy éppenséggel azok hiánya a valódi ok, amiért a legtöbb tudós nem hisz a csillagjóslásban, hanem az, hogy az asztrológia hipotézise nem áll összhangban más, kísérleti úton már ellenőrzött elméleteinkkel.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudomány azért mûködik, mert a hipotézisek és érvelések, sejtések és látomások, egyenletek és számítások után ellenőrizhetjük, hogy vajon helyesen jártunk-e el: az elmélet előrejelzéseket ad olyasmiről, amit még nem figyeltünk meg, és ellenőrizhetjük, hogy ezek az előrejelzések vajon helyesek voltak-e vagy sem. Ebben rejlik a tudomány különös ereje, ez teszi hitelessé és teremt lehetőséget arra, hogy bátran bízzunk benne: ellenőrizhetjük, hogy egy elmélet megállja-e a helyét vagy sem. És ez különbözteti meg a tudományt a gondolkodás más formáitól, ahol általában fogas kérdés eldönteni - sőt olykor egyenesen értelmetlen -, hogy kinek van igaza és ki téved.
Carlo Rovelli
-
Határozd meg a személy születésének napját és óráját, majd tápláld be ezt a szimpla dátumot ilyen vagy olyan asztrológiai algoritmusba, hogy jóslatot készíts a személy kilátásairól. Ez a stratégia sajnálatos módon népszerû. Népszerûsége csak azért sajnálatos, mert igen jó okunk van azt hinni, hogy nem mûködik. Amikor az asztrológiai jóslatok valóra válnak, az puszta véletlen, vagy pedig annak a homályosságnak vagy kétértelmûségnek az eredménye, aminek következtében szinte minden megerősíteni látszik azt.
Daniel Dennett
-
Az asztrológia lényege is az önismeret. A horoszkóp nem jóslat, nem prognosztizálja, hogy mi fog történni, csak rámutat a lehetőségekre.
-
Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb.
Csányi Vilmos
-
A világegyetemben van egy jól meghatározható rendszer, ami tetten érhető a csillagok mozgásában és a Föld forgásában is. De az emberi élet majdnem mindig a káosz szerint szerveződik. Felveszünk egy alapállást, kinyilvánítjuk a jogainkat és az érzelmeinket, miközben félreértjük mások és a magunk indokait.
-
Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.
Arthur Compton
-
Egy erős, politikai, gazdasági, vallási vagy szociális hatalommal rendelkező intézmény ellen lázadni veszélyes, és nagyon kevés ember teszi meg, kivéve talán tömegben. A "tudomány" intézménye ellen lázadni viszont a legkönnyebb dolog a világon, és bárki megteheti, és hihetetlenül bátornak érezheti magát, anélkül, hogy egy fikarcnyit is kockáztatna. Így a döntő többség, aki az asztrológiában hisz, és hogy a bolygóknak nincs jobb dolguk, mint hogy kódot alkossanak, amely megmondja, hogy a holnapi nap jó-e arra, hogy egy üzletet megkössön, vagy sem, mind felháborodnak, ha egy pár csillagász elítéli őket.
Isaac Asimov
-
A tudomány hatalmas segítséget ad a bonyolult világmindenség megértéséhez. A tudomány története bebizonyította, hogy eredményeinek se szeri, se száma, és alig telik el hét újabb előrelépés nélkül. A tudományos módszer vonzereje azonban nem csupán óriási erejének és hatóképességének köszönhető, hanem kérlelhetetlen tisztességének is. Minden új felfedezés, minden elmélet a tudományos világ szigorú ítélőszéke elé kerül. A gyakorlatban persze a tudósok sem angyalok. Néha az adatok zavarosak és bizonytalanok. Néha elismert tudósok azután is fenntartják kétes elméleteiket, miután kollégáik elvetették azokat. Egyik-másik tudós a csalástól sem riad vissza. Ezek azonban csupán eltévelyedések. A nagy egészet tekintve a tudomány megbízható tudást kínál számunkra.
Paul Davies
-
A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit.
Tim Marshall
-
A nagyok kegye, hatalmasok jóakarata, befolyásosak támogatása, a tömegek elismerése, egyének szeretete, minden változik, hullámzik, visszatartani éppoly kevéssé tudjuk, mint akár a Nap, Hold, csillagok futását, pedig ezek a dolgok nem természeti jelenségek: ha elveszítjük, a magunk vagy mások hibájából, véletlen vagy végzet szeszélyéből veszítjük el, de mindez változékony, biztosak sosem lehetünk felőle.
Johann Wolfgang von Goethe