Az emberi lélek olyan ládika, amelyből mindig kipattanhat egy bohóc, grimaszokat vágva és a nyelvét nyújtogatva, de vannak olyan helyzetek, amikor ugyanez a bohóc csak bámul ránk a ládika pereme fölött, és ha azt látja, hogy történetesen úgy cselekszünk, ahogy jogos és tisztességes, akkor elismerően biccent, és eltûnik, miközben arra gondol, még nincs minden veszve.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember bonyolult teremtmény. Egyrészt nemes, jótékony cselekedetekre képes, másrészt a legaljasabb csalásokra kapható. Állandó küzdelem ez, amely ott dúl mindannyiunkban, természetünk angyalai viaskodnak belső démonaink kísértésével. És néha a sötétség elûzésének egyetlen módja az, ha felragyogtatjuk az együttérzés fényét.
2. A lélek egy pici ember, aki az emberi testben szaladgál - akkora, mint a hüvelykujjam. Néha a gyomorban van, néha felszalad a fejbe -, előrejön, beül a szemekbe, vagy hátul, a nyúltagyvelő puha párnájára lefekszik. Néha a torokban szorul meg, s onnan beszél - néha a kezekbe szalad. Nem tud jól beszélni emberi nyelven, dadogva vonaglik, s nyugtalanul rázza kényelmetlen börtönét. De ahol befészkelte magát: legyen az kő vagy ember, annak a tárgynak mozdulnia kell. Karinthy Frigyes
3. A bohócok különleges emberek, akikkel minden kultúrában találkozhatunk. Mindegyikünkben ott rejlik a bohóc és a megfelelő pillanat, amikor ezt az arcunkat mutathatjuk. Sose vénülhetünk meg annyira, hogy ne élvezzük a saját bohóckodásunkat.
4. Szökünk is, lelkem, nyílik a zár, az értelem szökik, de magára festi gondosan a látszat rácsait. Bent egy, ami kint ezer darab! Szabó Lőrinc
5. Olyan az életünk, hogy folyton belelóg másokéba. Elszabadulnak rólunk szavak, lélek-alkatrészek, tökéletlen kis pontatlanságok, és ki tudja, hol állnak meg, kit találnak meg, kit találnak el. Darvasi László
6. Az igazság többnyire felcsillan, mint egy elhullott pénzdarabka. A hazugság viszont labirintus, amelyben előbb-utóbb eltéved az odakeveredett bûnös lélek. Jodi Lynn Picoult
7. Mint ahogy testünket ruha fedi, úgy burkolja be lelkünket is a hazugság. Szavaink, cselekvéseink, egész mivoltunk hazug. Igazi lelkünket ezen a burkon keresztül csak néha-néha lehet megsejteni, mint a ruhán keresztül a test idomait. Arthur Schopenhauer
8. Vicces, ahogy a múltunk körbevesz minket, ahogy az a személy, aki voltunk, soha nem hagyja el a jelenlegi énünket. A múltban történt hibák csalódások. Kísértenek minket, mint a szellemek, vagy meglátogatnak, mint régi barátok.
9. Az emberi lélek, különösképp a gyermeki lélek, kúthoz hasonlatos: édes vízzel teli, mélységes mély kúthoz. S ha valamely gondolat túlságosan kellemetlen valaki számára, azt dobozba zárva lelke kútjának mélyébe veti. Vár, míg meghallja a csobbanást... s a doboz eltûnik. Bizonyos szempontból legalábbis - mert igazában nem tûnik el soha. (...) A legmélyebb kútnak is van feneke, ahol az efféle dobozok megpihennek. Hogy nem látszanak, még nem jelenti azt, hogy nem léteznek (...) a gonoszság, a rémület e zárványai rothadásnak indulhatnak a mélyben, s idővel a legtisztább vizet is megmérgezhetik. Stephen King
10. Van a léleknek olyan betokosodott része, mint amikor valaki háborús lövedéket kap, és akkor onnan az nem mozdul, nem veszik ki, mert akkor szétesne a térdkalács. Nem lehet bolygatni. Ilyen rész van, szerintem, mindannyiunkban. Dunai Tamás