Az erkölcs nem egyéb, mint olyan szabályok gyûjteménye, amely lehetővé teszi az együttélést, és a körülményektől függ. A mi nyugati világunkban például a bigámia az egyik legsúlyosabb erkölcsi vétség, a törvény is szigorúan bünteti. Ugyanakkor néhány ezer mérföldnyire keletre egy vidéki klubba esetleg éppen azért nem veszik fel az embert, mert csak egy felesége van.

Kapcsolódó idézetek

1. Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch
2. A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerû; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetû. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bûnözők. Osho
3. Az erkölcs a közösség előítéleteinek az összessége. Anatole France
4. A világ kegyetlen, és egy kegyetlen világban egy erkölcs van, a szerencse. Elfogulatlan, előítéletmentes, igazságos.
5. A világ kegyetlen, és egy kegyetlen világban egy erkölcs van, a szerencse. Elfogulatlan, előítéletmentes, igazságos.
6. Az erkölcs: kölcsönös megegyezés, hogy kiki megtarthassa a mije van, földjét, házát, butorát, asszonyát és az életét. Anatole France
7. Az ember ragadozó állat, és abban különbözik a többi ragadozótól, hogy saját fajtársait is képes zsákmányul ejteni. Otthon szereti a békét, ugyanakkor szívesen indul vadászni, hogy másokon uralkodhasson. Ennek megfelelően kétféle erkölcsre van szüksége: otthoni célokra egy magánerkölcsre, zsákmányszerző útjain pedig egy nyilvános, közösségi erkölcsre. A két erkölcs szöges ellentétben áll egymással. Ami szégyen az egyik erkölcsi kódrendszerben, az dicsőség a másikban - és viszont. Megbüntethetnek bennünket, ha otthon engedély nélkül fegyvert tartunk, de ugyanaz az állam, amely bennünket büntet, a munkánk által megtermelt jövedelem jelentős részét a legaljasabb gyilkos eszközök előállítására fordítja - olyanokra, mint a harci gázok, a napalm, a fulladást vagy a növényzet pusztulását okozó szerek. Szent-Györgyi Albert
8. A kultúra lényegében a kényszer arra, hogy "erkölcsösnek" nevezz akármit, ami körbevesz. Ha a hegyekben élsz, erkölcsös a hegyekben élni. Ha megtanítanának úszni, az úszás erkölcsös. Ha nem tanítanak meg úszni, akkor az úszás erkölcstelen. Ha arra tanítanak, hogy takard el a lábaid, akkor "szemérmetlenség" nem eltakart lábakkal kilépni az emberek közé. Ha arra tanítottak, hogy felfedd a lábaid, akkor "prûdség" takargatni őket. Ha arra tanítottak, hogy egy bizonyos módon hajtsd össze a zászlót, "tiszteletlenség" máshogyan összehajtani. Stefan Molyneux
9. Az erkölcsiség ideológiai kérdés, az egyén képzelt viszonya egy valós léthelyzethez, és sokan könnyen elhitetik magukkal, hogy mindenki azt kapja, amit érdemel stb. Vagyis az erkölcsiség ingatag alap. Kim Stanley Robinson
10. A lelkiismeret nem valami testetlen fogalom, amely csak a kultúra és a vallás összefüggésében érthető meg. Az erkölcsnek éppen olyan erős neurobiológiai gyökerei vannak, mint bármi másnak, amit csak teszünk, ami csak vagyunk. Frans de Waal