Az érzékelés folyamatában a változások többnyire fokozatosan mennek végbe. Idő kell ahhoz, hogy az ember rajongani vagy gyûlölni kezdjen egy eszmét, megkedveljen vagy megutáljon embereket, vagy egy hely lelkesedést vagy elutasítást váltson ki belőle.

Kapcsolódó idézetek

1. A legtöbb ember lassan változik. Olyanok, amilyenek, aztán egy idő után mások lesznek. De vannak, akik pontosan tudják, mikor változott meg az életük. (...) Vannak, akikben nem a jó indítja meg a változást. Történik velük valami, és attól a pillanatól kezdve minden, amire ránéznek, egészen másmilyennek tûnik, mint azelőtt.
2. Érniök kell a dolgoknak, hogy érthetőbbek legyenek. Vagy még helyesebben: a dolgok várnak, míg az emberek megértése hozzájuk fejlődik. Rippl-Rónai József
3. Az emberi viselkedés viszonylag lassan, de alakítható. Ám ehhez türelem és odaadás szükséges. Pléh Csaba
4. Egy pillanatnyi öröm vagy bánat is megtanít arra, hogy az idő képlékeny. Vannak érzelmek, melyek felgyorsítják, mások lelassítják; néha úgy tûnik, hogy elveszett - mígnem egyszer csak tényleg elvész, és soha nem tér vissza.
5. Az ember alkalmazkodik - lényegében mindenhez. Hozzászokik. Nincs jó vagy rossz, állapotok vannak. A hozzáálláson múlik, jónak vagy rossznak ítéled-e a helyzetet. Nikodém Vanda
6. A test hanyatlása lassanként kúszik előre, ahogy a növekvő inda. Egyik napról a másikra a változások észlelhetetlenek. Alkalmazkodunk hozzájuk. Azután történik valami, amiből megértjük, hogy a dolgok megváltoztak. Atul Gawande
7. Az ember fejlődésének módja egyedi; nincsenek szabályok, és számtalan módon végbemehet. Van úgy, hogy hirtelen és azonnal felismer valamit. Olyan belátásra tesz szert egy pillanat alatt, amely örökre megváltoztatja az életét. A fejlődés máskor lassú és óvatos.
8. Időbe telik, amíg megtanulunk másképp viszonyulni a dolgokhoz. Nem segít, ha tökéletességet várunk el - a körülményeinket figyelembe véve egyszerûen csak a legjobbat kell tennünk.
9. Az emberek először is éreznek, anélkül hogy számot adnának maguknak benyomásaikról; azután zavartan és megindultan veszik tudomásul a dolgokat, végül pedig tiszta ésszel gondolkoznak. Giambattista Vico
10. Kezdetben az ember nem veszi észre, hogy valaki másnak az alávetettjévé válik. Találkozik valakivel, és egy lesz vele, összeolvad az ízlésük és a személyiségük, mígnem azt érzi, hogy együtt legyőzhetetlenek. Kezdi kerülni a nézeteltéréseket, s közben a személyisége lassacskán feloldódik abban a törekvésben, hogy a másik kedvében járjon. Elvész a másikban.