Az érzelem (...) hitvány és zabolátlan értelem, amely hevességét és erőszakosságát hibás és téves ítéletből veszi.

Kapcsolódó idézetek

1. Az érzelem törékeny, illó tünemény. Jean-Louis Barrault
2. Könnyebben elhisszük azt, amit igaznak óhajtunk... Száz meg száz, gyakran fel sem ismerhető módon torzítja el és fertőzi meg értelmünket az érzelem. Francis Bacon
3. A szerelem hitvány szenvedély. Megzavarja az akaratot, megtöri a nemes szándékokat, s a legmagasztosabb gondolatokat a legalantosabb szolgálatokra aljasítja. Anatole France
4. Érzelmek és érzések... az érzések múlékony dolgok, felületesek. Az érzelmek viszont mélyről jövők, erősek, maradandóak.
5. Az érzelem kényes a kifejezésre; keresi, s közben dadog, vagy pedig türelmetlenségében a lángész felvillanását idézi elő. Ez a villanás azonban nem maga az érzelem; de fényénél megpillantjuk. Denis Diderot
6. Az érzelem, amelyet a józan ész nem fegyelmez, bizony híg ital, az ész viszont érzelem nélkül olyan keserû és kemény falat, hogy alig lehet lenyelni. Charlotte Bronte
7. Az érzelemmentes puszta értelem a bûnöző típusát jellemzi; az értelemmentes érzelem az ártatlan együgyûséget. Charlie Chaplin
8. Az ésszerûség nem más, mint maga az ész. Az érzés gyakran a lelkiismeret. Az egyik az emberből, a másik fölülről jön. Ezért az érzésben kevesebb a világosság, de több az erő. S mégis, micsoda erő van a szigorú észben. Victor Hugo
9. Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bûnt.
10. A helyes érzelem (...) akkor jön létre, amikor a gondolkodás az érzelmet nem megszünteti, hanem igazgatja és rendbe teszi a mértékletes emberekben. Plutarkhosz