Az igazi harcost nem foglalkoztatja a nyerés vagy vesztés gondolata. Ellenfelét fogva tartja a győzelem éhsége és a vesztéstől való halálos rettegése - de ő szabad. Nagy előny!

Kapcsolódó idézetek

1. Az igazi harcosnak nem félelmét, hanem énjét kell legyőznie. Õ az, aki fél benne. Müller Péter
2. A harcos nem panaszkodik és semmit nem sajnál. Az élete végtelen kihívás, márpedig a kihívás nyilvánvalóan nem lehet sem jó, sem rossz. A kihívás egyszerûen az, ami: kihívás. Az alapvető különbség a hétköznapi ember és a harcos között az, hogy a harcos mindent kihívásnak tekint, míg a hétköznapi ember áldásnak vagy átoknak.
3. A harcos egyszerre fegyelmezett és szenvedélyes, amikor elfogja a lelkesedés. Az egyhangúság soha nem vezet nagy tettekhez. Paulo Coelho
4. Egy harcos legfontosabb erényei a bátorság és a hidegvér. Ne félj a veszélytől! Számíts rá! De ne keresd!
5. Csak a gyengék és a bizonytalanok kényszerülnek állandóan önmentő és önigazoló összecsapásokra. Az igazi harcost békén hagyják az ellenségei, mert tartanak tőle; neki az állandó készenléti állapotát kell megőriznie. Moldova György
6. Az igazi harcos nem azért harcol, mert akar, hanem mert harcolnia kell. Christopher Paolini
7. Az igazi harcos azért legyőzhetetlen, mert nem bocsátkozik küzdelembe. A "vereség" a bennünk lakozó viszálykodó elme vereségét jelenti. Uesiba Morihei
8. A harcos nem érzelmileg szereti az ellenfelét, hanem univerzálisan. Egységet alkot vele. Saját erőkörébe vonja, s mintha önmagával táncolna, együtt pörögnek. És nemhogy félne tőle, hanem éppen ellenkezőleg: félti. És felelősséget érez a sorsáért. Célja a védelem, de tudja jól, hogy a harc során a Sors törvényeibe nyúl bele. Akár nyer, akár veszít, magára veszi a tett súlyát. S ha nem az egyetemes igazság - vagyis a szeretet - nevében cselekedett, függetlenül attól, hogy ő hal meg vagy az ellenfele: a felelősség az övé. Müller Péter
9. A jó harcos a vereséget is elismeri. Nem marad közömbös iránta, de győzelemnek sem próbálja feltüntetni. Paulo Coelho
10. A többséget túlontúl foglalkoztatja, hogy szeret-e az ember, vagy hogy szeretik-e az embert. A harcos szeret, és kész. Azt szereti, amit és akit csak akar, kedve szerint.