Az igazságnak két szintje van, és mindkettő egyformán érvényes a megfigyelő viszonyítási pontjától függően, éppúgy, ahogy a newtoni fizika (a tárgyak mûködésének megértése makroszinten) és a kvantummechanika (az anyag vagy a fény rendkívül kis egységeinek mûködése mikroszinten) is egyaránt érvényes.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egyik fajta igazság kategóriájába az olyan egyszerû és világos megállapítások tartoznak, amelyek ellenkezője nyilvánvalóan nem tartható fenn. A másik fajta, úgynevezett "mély igazságok" ezzel szemben olyan állítások, amelyek ellenkezője is mély igazságot tartalmaz. Niels Bohr
2. Az egyik fajta igazság kategóriájába az olyan egyszerû és világos megállapítások tartoznak, amelyek ellenkezője nyilvánvalóan nem tartható fenn. A másik fajta, úgynevezett "mély igazságok" ezzel szemben olyan állítások, amelyek ellenkezője is mély igazságot tartalmaz. Niels Bohr
3. A matematikában, ha valami egyszer igaz, akkor az örökre igaz. Ez azonban azt is mutatja, hogy mi a különbség a való világ igazsága és a matematikai igazság között. A matematika számos tudományos elmélet alapját képezi. Ezeket a tételeket bebizonyították, mégis az ezekre épülő tudományról néha kiderül, hogy téves.
4. A valóságnak minden bizonnyal különböző rétegei vannak, és ebben az esetben mindegyik rétegnek megvan a maga igazsága, és lehet, hogy ezek az egymásra épülő rétegek és egymásra épülő igazságok hozzák létre az úgynevezett valóságot, amit épp e miatt a sokféle réteg miatt nem lehet átlátni egészen, és ezért nem is lehet soha megérteni a maga teljességében. Danyi Zoltán
5. Az igazságnak fokozatai vannak (...). Ha a kisebbet nem lehet összeegyeztetni a nagyobbal, a kisebbnek engednie kell. Isaac Asimov
6. Kétféle igazság még nem mindjárt hamisság. Egyszerûen csak kétféle igazság.
7. Mindegyik embernek saját igazsága lehet, ami az ő szempontjából teljesen hiteles és elfogadható. Nem csak egyetlen, mindenek fölött álló igazság létezik, hanem különböző igazságok rétegeződhetnek egymás fölött, kilóghatnak egymás alól, sőt hátat is fordíthatnak egymásnak, és egy magasabb igazságnak a szemszögéből az alatta lévőt akár hazugságnak is nevezhetjük. De ugyanez a magasabb igazság is összeomolhat egy még magasabb perspektívából nézve. Ara Rauch
8. Az igazságok olyanok, mint a többszögû kristályok: aki fölületes gondolkodással nézi őket, csapán egy-két oldalukat láthatja.
9. Igazak-e a matematikai tételek? Attól függ, mire alkalmazzuk őket. Egy matematikai elmélet a jelenségek bizonyos területén lehet nagy pontossággal helyes, egy másik területen még elfogadható közelítéssel helyes, egy harmadik területen lehet abszolút helytelen.
10. Az igazságnak a tudomány bármely területen történő felfedezését egy kirakós játék darabjainak összeállításához lehetne hasonlítani, az egyes elemek pedig a megfigyelések, tanulmányok, adatpontok. Ezek összeillesztése közben a kirakós megoldása egyre könnyebbé válik, amint a teljes kép - esetünkben az igazság - előbukkan.