Igazak-e a matematikai tételek? Attól függ, mire alkalmazzuk őket. Egy matematikai elmélet a jelenségek bizonyos területén lehet nagy pontossággal helyes, egy másik területen még elfogadható közelítéssel helyes, egy harmadik területen lehet abszolút helytelen.

Kapcsolódó idézetek

1. A matematikában, ha valami egyszer igaz, akkor az örökre igaz. Ez azonban azt is mutatja, hogy mi a különbség a való világ igazsága és a matematikai igazság között. A matematika számos tudományos elmélet alapját képezi. Ezeket a tételeket bebizonyították, mégis az ezekre épülő tudományról néha kiderül, hogy téves.
2. A matematika formailag helyes módszer, és egy tétel helyesen állítja, hogy bizonyos feltevésekből meghatározott következtetések adódnak: nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy valótlan feltevésekből valótlan következtetésekre jutunk. A probléma abból adódik, hogy a feltevések gyakran hamisak, de jól el vannak rejtve, nem könnyû tehát felismerni őket; és hogy a - szintén téves - eredményeket egy tételből levont helyes következtetésnek tüntetik fel. Giorgio Parisi
3. A matematikusok is szoktak hibázni. Néha nem értünk egyet, hogy helyes-e egy bizonyítás. A matematikában nem létezik abszolút bizonyosság. Csak virtuális bizonyosság van, mint az élet bármely más területén.
4. A matematika egyetlenegy dologgal nem tud mit kezdeni: az ellentmondásossággal. Matematikai tény, hogy ha egy matematikai rendszerben akár egyetlenegy ellentmondás is van, akkor abban a rendszerben bármi és bárminek az ellentéte is levezethető, s így a rendszer tökéletesen használhatatlan. A matek nem lehet kicsit ellentmondásos. A matek vagy éterien tiszta, hibátlan, vagy tökéletesen, a velejéig romlott. Mérő László
5. Az egyik ok, amiért a matematika rendkívüli tekintélyt élvez minden más tudomány előtt: tételei abszolút megbízhatóak és vitán felül állnak, miközben bármely más tudomány tételei bizonyos fokig vitatottak, s folyamatosan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az újonnan felfedezett tények fényében érvényüket vesztik. Mégsem kell irigyelniük a matematikust más tudományterületek kutatóinak, mert a matematika tételei nem valóságos objektumokra, csupán puszta képzeletünk tárgyaira vonatkoznak. Albert Einstein
6. A matematikai tudás merőben különbözik minden más tudástól. A fizikai világról alkotott képünk talán mindig torzított lesz, de a matematikai igazságok sohasem azok. Ezek objektív, örök és szükségszerû igazságok. Egy matematikai képlet vagy egy tétel mindenkinek, mindenhol ugyanazt jelenti - lényegtelen, férfi vagy-e vagy nő, milyen a vallásod vagy a bőröd színe; és mindenkinek ugyanazt fogja jelenteni ezer év múlva is. És ami még nagyon fontos, hogy egy csapásra mindannyiunké. Senki sem szabadalmaztathat egy matematikai formulát, az mindannyiunk közös értéke. Nincs más a földön, ami ennyire mély és különleges - mégis mindenki számára könnyen elérhető. Szinte hihetetlen, hogy a tudásnak ilyen szinte kifogyhatatlan tárháza létezik. Edward Frenkel
7. Az igazság mindig igaz. A hiedelmek csak néha, bizonyos körülmények között és bizonyos személyek számára tûnhetnek igaznak, egy adott helyen és időben. Az igazság ezzel szemben minden körülmény között, mindenki számára és minden időben érvényes. Sandy C. Newbigging
8. A matematika egy játék, pontosan definiált szabályokkal. Ezek betartásával kell eljutnunk egyik pontból a másikba: feltevésektől az állításig. Totik Vilmos
9. A matematika olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyeknek nem felel meg valami a valóságban. A valóság tehát korlátozottabb, mint a matematika.
10. A matematika tudomány. Ugyanakkor mûvészet is. Egy állítás igazsága még nem elegendő ahhoz, hogy felvétessék a matematika épületébe. Stanislaw Ulam