Az Isten nem egyszerre teremtette a világot, hanem hat nap alatt. Mire int ez bennünket? Elsősorban arra, hogy amit csinálunk, annak tervszerûnek kell lennie, azt fokozatosan, építkezve, megfontoltan kell végrehajtanunk. De leginkább arra tanít, hogy ne legyünk mohók, mert a világot csak lassan megismerve és küzdelem árán vehetjük birtokba.

Kapcsolódó idézetek

1. Én a Bibliát átvitt értelemben követem, nem szóról szóra. Például úgy képzelem el a Teremtés hat napját, mint a teremtés különböző korszakait, amelyek ezer meg ezer, sőt sok millió évig is tarthattak. Ezzel nem kisebbítjük Isten nagyszerûségét: egyszerûen több időt adunk neki e rendkívüli világ megalkotására. Tracy Chevalier
2. Azért vagyunk a világon, hogy tanuljunk. Isten azt akarja, hogy részünk legyen abban, amit az élet meg akar tanítani nekünk. Aztán fogjuk mindazt, amit megtudtunk, és ez lesz a mi adományunk Isten és az emberiség számára. Ahhoz azonban élnünk kell, hogy tanulhassunk. És néha küzdenünk kell azért, hogy élhessünk. Amy Harmon
3. A hatodik napon Isten megteremtette az embert a saját képmására. Most nekünk kell hát választanunk a helyes és a helytelen, a jó és rossz között. Megadatott nekünk a döntés képessége, amely tetteinket irányítja. De mitől választják némelyek az önzetlenséget, hogy egy nagy célnak szenteljék magukat, míg mások csak a saját érdekeiket nézve, bezárkóznak szûkebb világukba? Van, aki csak szeret, akár viszonzatlanul is, míg másokat a rettegés és az árulás hajt. Vannak, akik döntéseiket Isten nemlétének sötét bizonyítékának hiszik, míg mások követik az ösvényt a nemes cél felé. De végül kiderül, hogy a jó vagy a rossz, a helyes vagy a helytelen, amit választunk, nem is belőlünk fakad, hanem pusztán a világegyetem hatalmas tréfája. Az igazi adomány, amit Isten ránk hagyott.
4. Vadászatra és gyûjtögetésre teremtettek minket: az őskorban futni kellett, hogy ételhez jussunk. Valóban nem kell hetente maratont futni, de a testünk nagyon bölcs. Ahhoz alkalmazkodik, amit csinálunk. Marijke ten Cate
5. Folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Majdnem minden percben, mert a világ egy pillanat alatt változik és nincs idő hátrafelé tekintgetni. Néha a változást ránk erőltetik. Néha véletlenül történik. De a legtöbbet mi okozzuk. Nekünk állandóan új ötletekkel kell előjönnünk, hogy helyrehozzuk magunkat. Ezért változunk. Alkalmazkodunk, újrateremtjük saját magunkat. Csak biztosaknak kell lennünk benne, mert ez a javulás első lépése.
6. Vannak olyan idők, amikor nem számít, mit akarsz. A dolgok már mozgásba lendültek, az istenek már nyilvánvalóvá tették szándékaikat. A legtöbb, amit ilyenkor tehetünk, hogy felidézzük magunkban, kik vagyunk. Azután elfogadjuk a dolgokat. Úgy, ahogy jönnek. Sorban, egymás után. Egyenként.
7. Ennyi év alatt az ember megtanul mindent. Megtanulja, hogy mindenért meg kell dolgozni, hogy mindenért meg kell küzdeni. Hosszú az utunk, hosszú a közös utunk, amin most már régóta együtt járunk, de tanulunk közben emberséget, tanuljuk azt, hogy figyelni kell a másikra. Ez egy hosszú út, de a mi utunk. Vastag Csaba
8. Azért lettünk, hogy alkossunk, szeressünk, nyerjünk, azért lettünk hát, hogy békében éljünk. Ám a háború megtanít rá, hogy mindent elveszítsünk, s hogy azok legyünk, akik nem voltunk. Albert Camus
9. Arra tanítanak, hogy éberek legyünk, hogy megoldjuk a problémát, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, hogy megtaláljuk az okokat, míg rá nem jövünk, mi is ez, és szembe nem nézünk vele. Mindez nagy elővigyázatosságot igényel, mert akár túl is pöröghetünk. Olyan problémákat generálunk, amik nincsenek.
10. Csinálnunk kell a világot, s nem tetten érnünk. Mészöly Miklós