Marijke ten Cate

Az akaraterő hasonló az izomzathoz. Az akaraterőt is lehet edzeni, de az izomhoz hasonlóan az akaraterő is elfáradhat. Átlagosan a nap negyedét töltjük impulzív vágyaink csillapításával.

A futás egyre népszerûbb. (...) Ebben nincs semmi különös. A futás könnyen elérhető: csak egy futócipőre van szükség, és bárhol, bármikor futhatunk. És olyan sok előnye van, hogy tulajdonképpen az a furcsa, hogy még nem fut mindenki az országban.

Kicsi gyereke(i)d van(nak)? Stresszes a munkád? Holtpontra jutottál? Engedj el mindent, és menj el futni! Emelkedik a pulzusszámod, a lélegzetvételre koncentrálsz, az előtted lévő útra vagy a tájra figyelsz, és anélkül, hogy tudatosulna, minden más lepereg rólad.

Futás közben elsősorban magadat kell leküzdened. És minden alkalommal nyersz: jobb és gyorsabb leszel, megint egy kilométerrel többet futottál, és észrevehetően javult az erőnléted. Kell ennél több?

Vadászatra és gyûjtögetésre teremtettek minket: az őskorban futni kellett, hogy ételhez jussunk. Valóban nem kell hetente maratont futni, de a testünk nagyon bölcs. Ahhoz alkalmazkodik, amit csinálunk.

Ha jó a tartásod, az kihat az egész testedre.

Ne vedd figyelembe mások elvárásait, csak a testedre hallgass! Ha fáradt vagy, akkor ne azt követeld a testedtől, amit mások! Lassíts!

Ne folytasd, ha fájdalmat érzel! A szülést folytatni kell, ha fáj, de a futást nem. A fájdalom jelzés: valami nincs rendben.

Futás közben fókuszálj az itt és mostra! Érezz, szagolj, fülelj, üdvözöld a szembejövő embereket! Ebből mind erőt meríthetsz.

A futást elkezdeni egy dolog. De kitartónak lenni egy másik.

Tekints úgy a futásra, mint ami hozzátartozik az életedhez! Mint a fogmosás, a zuhanyzás és az alvás. Ez is szükséges a tested karbantartásához.

Nincs abban semmi különös, ha a kezdeti lelkesedés után egy időre leállsz. Sok futóval megtörténik. (...) Újrakezdeni, miután abbahagytad? Hajrá! Sokkal könnyebb, mint először elkezdeni. Felhozni magad a régi szintedre? Gyorsabban fog menni, mint gondolnád! Sokat számít, hogy több az önbizalmad, mint egy kezdő futónak: tudod, mire vagy képes.

Újrakezdeni sokkal könnyebb, mint először elmenni futni. Akkor is, ha évekig nem futottál, megvan az alap. Az agyad és az izmaid már egyszer megismerték a rendszert. Észre sem veszed, és onnan folytathatod, ahol abbahagytad!

Senki sem ér úgy haza a futásból, hogy bárcsak ne mentem volna, kár volt az időért.

Gondoskodj megfelelően a testedről, mert nincs belőle másik!

A szomorúságnak is van létjogosultsága. Nem kell azonnal megszüntetni, beleengedhetjük magunkat. Jó, ha néha elcsendesedünk, és a rossz érzéseknek is helyet adunk.

Ha beteg vagy, úgy érzed, elvesztetted az irányítást az életed felett. Amikor futsz, akkor egy kicsit újra érezheted az erődet.

A futóversenyen (...) önmagaddal versenyzel, hogy lásd, mit értél el az edzéssel töltött hónapok alatt. Azért futsz, hogy jól érezd magad, és hogy együtt legyél azokkal az emberekkel, akik bár nem ismerik egymást, mind ugyanazt a célt tûzték ki maguk elé, és hogy segítsétek egymást, ha kezd fogyni az erőtök.

A futóverseny célvonalánál gyakran lehet látni, ahogy a futók rögtön az órájukra néznek, hogy lássák az időeredményüket. Butaság, hogy ennyire fontosnak érezzük ezt. (...) Kedvtelésből, a határaink ismeretével kellene futóversenyre menni. Milyen bizarr mégis, hogy kifulladva érnek be az emberek. Ilyenkor mindig arra gondolok: ha tíz perccel lassabban futott volna, szuper jó élménye lett volna. Mindent látott volna útközben, élvezhette volna az egészet.

Inkább rosszabb időeredménnyel, de jó érzéssel érj célba, mert az felbecsülhetetlen.