Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az olyan ember, akinek a vallással kapcsolatban kihagy az értelme, aki a vallást kiveszi az előrehaladó fejlődés törvényei alól, aki a vallást nem vonja gondolkodása és kutatása körébe, akik hitét, vallásosságát felmentettnek véli a mûvelődés szükséglete alól: az ilyen ember, ha különben még oly mûvelt és tanult is, félmûvelt, félember.

Ludwig Feuerbach
🤲 Elfogadás ✍️ Író
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Aki tudományosan vagy mûvészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra. Johann Wolfgang von Goethe
  2. A vallás a mûveletlen ember tudománya, a tudomány a mûvelt ember vallása. Szász Zoltán
  3. A vallás és a hit szétvált egymástól. Nagyon sok vallásosságot lehet látni mindenféle hit nélkül. Formális vallásosságot, amit hagyományszerûen betart, de nincs igazi érzelmi átélés a mélyén. És főként nincs igazi viselkedést, magatartást, cselekvést befolyásoló ereje. Formálisan nagyon vallásos emberek nagy gazemberségeket tudnak elkövetni. A másik dolog, hogy vannak hívő emberek, akik nem vallásosak, de nagyon mélyen hisznek. Popper Péter
  4. Egy matematikus filozófiai véna nélkül csak fél-matematikus. Egy filozófus, akinek semmi kapcsolata a matematikával, csak fél-filozófus. Gottlob Frege
  5. A vallás annak az embernek az öntudata és önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette. Karl Marx
  6. A vallás a személyiség egységét érintő kétely terméke, a személyiség megváltozása - egyben az ember minden nagyságát és erejét emberfölöttinek és idegenként fogta föl, így önmagát kicsinyítette, saját két oldalát, a nagyon szánalmasat és gyengét, valamint a nagyon erőset és csodálatosat elválasztotta egymástól két szférára - az előbbit elnevezte embernek, a másodikat Istennek. Friedrich Nietzsche
  7. Ha vallási kérdésekről van szó, az emberek elképzelhetetlen mértékben nem őszinték és mindenféle intellektuális neveletlenséget követnek el. Filozófusok addig tágítják a szavak értelmét, amíg az eredeti értelemből már alig marad valami; egy bizonyos absztrakciót, amelyet maguknak alkottak, "istennek" neveznek és ezáltal deistákká, istenhívőkké válnak és az egész világ előtt dicsekedhetnek azzal, hogy egy magasabb rendû, tiszta istenfogalomhoz jutottak el, jóllehet ez az isten már csak egy elmosódott árnyék, amelynek semmi köze sincsen a vallásos tanok hatalmas egyéniségéhez. Sigmund Freud
  8. A vallás olyan, mint a szerelem: nem lehet senkire rákényszeríteni. Azért a hiábavalóság, a vallást államrend­szabályokkal meghonosítani vagy megszilárdítani akarni; mert valamint a ki a szerelmet valakire rá akarja kény­szeríteni, gyûlöletet teremt, úgy a ki vallásosságot akar kicsikarni, hitetlenséget kelt. Arthur Schopenhauer
  9. A "hitetlenek" nem csak azok, akik nem hisznek Istenben vagy valamilyen más természetfeletti, transzcendens lényben, szellemben. Azok az igazi hitetlenek, akik nem hisznek semmiben. Se Istenben, se emberben. Nem hisznek önmagukban. Nem hisznek az életben, az élet szentségében. Nem hisznek az öröm lehetőségében. Nem hisznek abban, hogy segíthetnek másokon. Nem hisznek abban, hogy az életnek lehet, van valami értelme. Hankiss Elemér
  10. A vallás kritikája kiábrándítja az embert, de azért, hogy mint kiábrándult, értelmére tért ember gondolkozzék, cselekedjék, alakítsa valóságát, hogy önmaga körül és így valódi napja körül keringjen. A vallás csak az illuzórikus nap, amely az ember körül kering, amíg ez nem önmaga körül kering. Karl Marx
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat