Ugrás a tartalomra
Ha vallási kérdésekről van szó, az emberek elképzelhetetlen mértékben nem őszinték és mindenféle intellektuális neveletlenséget követnek el. Filozófusok addig tágítják a szavak értelmét, amíg az eredeti értelemből már alig marad valami; egy bizonyos absztrakciót, amelyet maguknak alkottak, "istennek" neveznek és ezáltal deistákká, istenhívőkké válnak és az egész világ előtt dicsekedhetnek azzal, hogy egy magasabb rendû, tiszta istenfogalomhoz jutottak el, jóllehet ez az isten már csak egy elmosódott árnyék, amelynek semmi köze sincsen a vallásos tanok hatalmas egyéniségéhez.
Kapcsolódó idézetek
-
Valamennyi ember közül a filozófusok érzik meg legnehezebben az isteni igazságot, mert ők a gyenge földi értelemmel keresik az Istent, nem pedig a hívő és mindent magába foglaló szívvel! Ha az ember meg akarja találni az isteni titkok értelmét, de megfeledkezik mennyei eredetéről, és csak a sárban keresgél, hogyan is emelkedhetnék fel a lelke, és miképpen is juthatna el a megértéshez és a megbékéléshez?
Liviu Rebreanu
-
Ami arra ingerel, hogy minden filozófusra félig bizalmatlanul, félig gunyorosan tekintsek, nem az, hogy az ember újra meg újra rájön, milyen ártalmatlanok is - milyen gyakran és milyen könnyen fognak mellé és tévednek el, egyszóval gyerekességük és gyermetegségük - , hanem hogy nem elég tisztességesen folyik a dolog náluk: miközben mindőjük nagy és erényes lármát csap, mihelyt valaki csak távolról is érinti az igazsághoz való hûség problémáját. Kivétel nélkül úgy állítják be magukat, mintha voltaképpeni vélekedéseiket egy hideg, tiszta, istenként se jobbra, se balra nem tekintő dialektika önfejlődése során fedték volna fel és érték volna el (minden rendû és rangú misztikustól eltérően, akik becsületesebbek náluknál és lükébbek - ezek "inspirációról" beszélnek -): míg alapjában véve valami megelőlegezett tétel az, egy ötlet, egy "sugallat", többnyire egy absztrakttá tett és megrostált szívbéli vágy, amit utólag felkutatott érvekkel védelmeznek.
Friedrich Nietzsche
-
A vallás térdre kényszeríti az emberiséget egy olyan lény előtt, amelynek nincs kiterjedése és ugyanakkor végtelen, s mérhetetlenségével mindent betölt; egy olyan lény előtt, amely mindenható és soha nem teljesíti az ember kívánságait; egy olyan lény előtt, amely végtelenül jó és csak elégedetlenséget kelt; egy olyan lény előtt, amely összhangra törekszik és mindenütt viszályt és zûrzavart támaszt. Próbálja hát valaki kitalálni, milyen is a teológusok istene!
Paul Henry Holbach
-
A költészet éppúgy, mint a vallás, olyan hagyományokra épül, amelyeket egykor néhány "megvilágosodott" szerző szentként rögzített, és azóta szinte eretnekség kételkedni bennük. És ugyanúgy sokan mondják magukat híveknek, miközben semmi érdemit nem alkottak.
Francis Jeffrey
-
Az emberek nem egy nap alatt válnak hívővé. Sokan azt hiszik magukról, hogy hívők, aztán valami váratlan dolog hatására elbizonytalanodnak, meginognak. Aztán ismét erőt gyûjtenek, megerősödik a hitük, majd ismét belegurulnak a kételkedés gödrébe. Ez így zajlik egy ideig. Egy bizonyos szint eléréséig hol ide, hol oda vetődünk. Hol hívők, hol istentelenek, hol pedig kétkedők, hol szent életûek, hol pokolravalók vagyunk. Csak így vagyunk képesek fejlődni. Minden lépéssel közelebb jutunk Istenhez. Kétkedés nélkül nincs igazi hit.
Elif Safak
-
Az istenkérdéshez való tisztességes közeledésnek a formája az, ha az ember nem állítja, hogy létezik. Azért nem állítja, mert úgysem tudja bizonyítani, nem csak másnak, de magának sem. (...) Az utóbbi kétszáz év valamirevaló elméi egész életüket abban a kétségbeesett magányban töltötték, hogy megpróbáltak nem kapaszkodni Isten létezésének a feltételezésébe. Ebből egyébként nem következik, hogy Isten, vagy amit így hívunk, nincs, de abban egész biztos vagyok, hogy tisztességesebb és magamra nézve gyümölcsözőbb, ha nem tételezem, mint ha tételezem.
Kornis Mihály
-
A vallás és a hit szétvált egymástól. Nagyon sok vallásosságot lehet látni mindenféle hit nélkül. Formális vallásosságot, amit hagyományszerûen betart, de nincs igazi érzelmi átélés a mélyén. És főként nincs igazi viselkedést, magatartást, cselekvést befolyásoló ereje. Formálisan nagyon vallásos emberek nagy gazemberségeket tudnak elkövetni. A másik dolog, hogy vannak hívő emberek, akik nem vallásosak, de nagyon mélyen hisznek.
Popper Péter
-
Figyeljék meg, milyen hangsúllyal ejti ki valaki az "igazság" szót, mennyire magabiztosan vagy visszafogottan, mint aki hisz benne vagy kételkedik, és máris összeáll a kép a véleményei természetéről és az értelmi színvonaláról. Nincs üresebb szó ennél - az emberek mégis bálványozzák, és értelmetlenségét egyszerre változtatják kritériummá és a gondolkodás végcéljává.
Emil M. Cioran
-
Az ateista... olyan ember, aki azt állítja, hogy nincs Isten, ami igen nehezen igazolható. Ha az ateista teljesen biztos akar lenni nézete helyességében, akkor mindentudónak is kell lennie, mert mindig fennáll annak lehetősége, hogy ismeretein kívül létezik Isten. S ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a legtöbb ember elismerné, hogy a világ összes ismeretének csak végtelen kicsiny töredékével rendelkezik, rendkívül nagy annak az esélye, hogy Isten az emberek ismeretein kívül létezik.
-
Melyikünk képes felfogni az Istent?... Ezt a szót: "Isten", emberek találták ki... ezzel fejezik tiszteletüket a Teremtő iránt. Ha él bennünk ez a tisztelet, akkor... meglátjuk az Istent.
Archibald Joseph Cronin