Az önismeretnek nem szabadna ritkaságszámba menni. A tudatosságnak, és annak, hogy mindennap tudatosan végiggondolom, hogy mi történt velem, hogy éreztem magam, azok az érzések vajon honnan jönnek, milyen múltbeli eseményekből: ennek nem lenne szabad ritkaságszámba menni. Ahogy megtanítjuk a gyerekünket arra, hogy márpedig megmosod a fogad naponta többször is, ugyanúgy meg kellene tanítani azt, hogy márpedig elgondolkodsz magadon minden nap.

Kapcsolódó idézetek

1. Az önismereti munkával kivétel nélkül mindannyiunknak dolgunk van. Még annak is, aki szerencsés közegben, érzelmileg intelligens családban kapott ehhez útmutatást, és nem történtek traumatikus események vele. Arra, hogy törődjünk magunkkal, figyeljük magunkat és észrevegyük, hogy mik az igényeink, vagy épp mi az automatikus reakciónk egy-egy helyzetben, nagyon is szükségünk van, ennek tudatosítását nem lehet megspórolni.
2. Meg kell tanulni jelen lenni itt és most, hogy ne legyünk sehol máshol; el kell szakadni a jövővel kapcsolatos aggodalmainktól és a múlttal kapcsolatos sajnálkozástól. Elismerem, eleinte nehéz. Annyira hozzászoktunk, hogy a múlton tépelődjünk, vagy megpróbáljunk előre látni. Ritkán vagyunk igazán jelen önmagunkban.
3. Az önismeret valójában nem más, mint az érzelmi intelligencia fejlesztése, és annak következetes átültetése a gyakorlatba. Az önismeret az, ahol megszûnnek a szürke hétköznapok. Nem csak a közlekedésben érvényes az, hogy ha végzetes hibát követek el, akkor meghallhatok, hanem ez bekövetkezhet akkor is, amikor hagyom, hogy a félelmeim teret nyerjenek. Ilyenkor valójában mindent elveszíthetek, amit eddig elértem. Legfőképpen a méltóságomat. Mert ha az ember nem fejleszti az önismeretét, akkor csak idő kérdése, hogy mikor fogja elveszíteni a méltóságát. De hát mindannyiunkra szükség van... olyanokra is, akik elveszítik, és olyanokra is, akik nem. Hogy tanulhassunk egymástól. Csernus Imre
4. Nem lehet nyugodtan élni, ha valaki a múltjából nem vonja le a megfelelő tanulságot. Ezért megfontolandó a felejtés, és teljesen mást jelent a számontartás. Ha én elfelejtem, hogy mit tettem a múltban, de ebből nem tanultam, akkor az életem arra fog ítélni, hogy mindezt újra meg újra átéljem. Csernus Imre
5. Az önbizalom, az önszeretet csak kis része az önismeretnek. A saját hülyeségeidet is meg kell tanulnod elfogadni, mint megváltoztathatatlanul hozzád tartozót.
6. Meg kell tanulnunk, hogy a jelenben éljünk. Ha túl sokszor tekintünk a múltba, újra meg újra szembesülünk a lelkiismeret-furdalásainkkal és a fájdalmainkkal. És ha túl sokat remélünk a jövőtől, illúziókba ringatjuk magunkat. Az egyetlen élet, amely igazán megérdemli, hogy megéljük, a jelen pillanat. Guillaume Musso
7. Az önismeret nem azt jelenti, hogy eszköztelenné válok, az önismeret azt jelenti, hogy egyre több eszközt birtokolok és használhatok tudatosan. Ezek ott vannak bennünk!
8. Eddig féltem az emlékektől, nem akartam tudni róluk, ahogy a múltról se, mindig a pillanatnak éltem, úgy, hogy a jövő és a múlt nem létezik. De rájöttem, azok vagyunk, amiket az emlékeinkből fel tudunk idézni, és az, hogy minek tartjuk magunkat, nagyban befolyásolja, mi történhet majd velünk a jövőben. Zakály Viktória
9. Általában azt vallom, hogy az életben érdemes tudatosabbnak lenni. Azonban tudni kell a tudatosságot egy picit elengedni, hogy csak úgy történhessenek a dolgok.
10. Nemcsak arra van szükségünk, hogy kétszázszor halljuk az újat, hanem arra is, hogy elfelejtsük, amit a múltban megtanultunk. Nem nulláról indulunk ugyanis: "beprogramoztak" bennünket már a szüleink, a kultúra, amelyben felnőttünk, valamint múltbeli, fájdalmas tapasztalataink. Ne ijedjünk hát meg, ha néha eltévedünk. John Gray