Az optikai csalódás az, ha az ember egy látszerésznek pénzt ad kölcsön, és nem kapja vissza.

Kapcsolódó idézetek

1. Az optikai csalódás, hogy meglátlak és csalódok, nem veled nevetek, hanem rajtad: ez a valós ok. Kemény Zsófi
2. Nem jó pénzt kölcsönkérni, mert az ember más pénzét kapja meg rövid időre, és a sajátját kell odaadni érte örökre.
3. Az idő optikai csalás - korántsem olyan kimért és állandó, mint gondolnánk. Jodi Lynn Picoult
4. Ha az ember csalódik abban, akiben a legjobban kellene bíznia, onnantól már nem szívesen adja ki magát másoknak.
5. Az ember meg tudja csinálni, hogy egy ideig néz, de nem lát. Bernlef
6. A szerelem csak egy optikai csalódás. Azt hiszed, hogy látsz dolgokat. Gyönyörû, kivételes, ritka dolgokat. Sarki fényt, egyszarvúakat, szivárványt. De amikor közelebb mész és kinyújtod értük a kezed, átmegy rajtuk. Mert az egész csak illúzió.
7. Olyan kínosan érint annak a tekintete, akitől az ember pénzt kér. Vannak kölcsönök, melyek a becsületünkbe kerülnek, mint ahogy vannak baráti szájból elhangzó visszautasítások, melyek utolsó illúziónktól rabolnak meg. Honoré de Balzac
8. Csalódás, amikor az ember keres valamit a gyerekkorából, és soha nem találja meg.
9. Az a baj az emberi vonzalommal, hogy nem lehet tudni, viszonzott-e. Becca Fitzpatrick
10. Amikor az élet csapásokat mér valakire, az illető azzal védekezik, hogy meggyőzi önmagát: mindez csak látszat, kolosszális optikai csalódás.