Az örömet a lét búval együtt kinálja. Nem megy minden, uram, vágyunkkal egy irányba. Kell bosszankodni is, így akarja az ég, Enélkül a világ túl boldog lenne rég.

Kapcsolódó idézetek

1. Bajunk is van néha - hát Ugyan hogy ne volna! - Egy kis öröm, egy kis bú: Ez az élet sorja. Tóth Kálmán
2. Ember! önző vágy vezérel. Bánatával, örömével Ezt az undok szép világot Sorsodon át nézve látod. Hogyha gondok elcsigáznak: A világot éri vádad, S ha örömre gyúl szived: Nincs e földnél semmi szebb. Reviczky Gyula
3. Ha valóságosan megéljük a világot, annak minden gyötrelmével, bosszúságával, szemétségével együtt, akkor - tudom, hogy ez furán hangzik - egy picit boldogabb a világ.
4. Az élet tele van bosszúsággal és szenvedéssel. Tartós boldogságot csak úgy élhetünk meg, ha türelmesek vagyunk és elfogadjuk mindazt, amit az élet kínál.
5. Az örömnek bánattal van vége, és a bánatnak örömmel. Tehát egyforma sok van belőlük. Wass Albert
6. Az élet tele van jó szerencsével és balszerencsével, de örülj, hogy élsz, minden egyes napon. Az élet elszalad melletted. Shunmyo Masuno
7. Nem elég, hogy nem tudjuk egymást boldoggá tenni, raboljuk el még azt az örömöt is, amelyet időnként minden szív meg tud még szerezni magának? Mutasson nekem embert, akinek rossz a kedve, és mégis olyan tisztességes, hogy elrejti, egymaga hordozza, és nem rombolja szét maga körül az örömöt! Vagy nem bosszankodás-e inkább a rosszkedv a saját méltatlan voltunkon, nemtetszés saját magunkkal szemben, egybekapcsolva mindig némi irigységgel, amelyet viszont valami ostoba hiúság uszít föl? Látunk boldog embereket, akiket nem mi tettünk boldoggá, és ez elviselhetetlen. Johann Wolfgang von Goethe
8. Bánattal vagy örömmel, de én harcolok foggal-körömmel az élettel, a halállal, hogy a jóból egy jó nagy kanállal adjon az ég, mindent, amit szeretnék. Tankcsapda
9. Az embernek olykor szomorúnak kell lennie, hogy jobban értékelhesse később a boldogságot. Ahogyan esőre is szükség van a napsütéses időszakok között. Tonke Dragt
10. De hiába! nincsen olyan boldogság, amit néha egy-egy kis felhő, habár csak futólag is, el ne homályosítson, vagy éppen egy kis fröccsel hébe-hóba nyakon ne öntsön. Ez már így van az emberi életben. A felhő aztán elvonul, a zápor megszûnik, az ég újra kiderül s mosolygása most, a ború után, kétszeresen jól esik. Czárán Gyula