Ember! önző vágy vezérel. Bánatával, örömével Ezt az undok szép világot Sorsodon át nézve látod. Hogyha gondok elcsigáznak: A világot éri vádad, S ha örömre gyúl szived: Nincs e földnél semmi szebb.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ egy kegyetlen hely. A világ ott mar beléd, ahol nem szégyelli, mégis, ha kicsit elgondolkodsz, hogy mi miért történik, párhuzamot tudsz vonni jó és rossz között. A keserûséget felválthatja az öröm, feltéve, ha azon az úton mész, amit a sors kijelölt neked.
2. Hát lehet valaki boldogtalan? Ó, hát mit számít a bajom, a bánatom akkor, ha tudok boldog lenni?! Tudja, én nem értem, hogyan mehet el valaki egy fa mellett, ha nem lesz boldog, hogy látja. Hogyan beszélhet egy emberrel, ha nem lesz boldog, hogy szereti! Ó, csak én nem tudom kifejezni... és hány meg hány olyan gyönyörû dolog van a világon, amelyeket még a legelveszettebb ember is gyönyörûnek talál?! Nézze meg a kisgyermeket, nézze meg Isten szép hajnalát, nézze meg a fûszálat, hogyan nő, nézzen annak a szemébe, aki ránéz önre és szereti önt... Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
3. Magamban hordom a szívedet, a szívemben hordom. Mindig itt van velem. Bárhová megyek, mindig kell nekem. És akármit teszek, bármi lesz, Te ott leszel, kedvesem. A sors nem riaszt, mert Te vagy a sors nekem. Nem kell világ ennél szebb, mert Te vagy a világ, igen. Edward Estlin Cummings
4. Magamban hordom a szívedet, a szívemben hordom. Mindig itt van velem. Bárhová megyek, mindig kell nekem. És akármit teszek, bármi lesz, Te ott leszel, kedvesem. A sors nem riaszt, mert Te vagy a sors nekem. Nem kell világ ennél szebb, mert Te vagy a világ, igen. Edward Estlin Cummings
5. Káromkodj, ha jónak látod, szidd az embert és a világot, ha szitkod szép: élvezem. De hogy itt, e földi honba bárkinek hibája volna: senkinek el nem hiszem. Weöres Sándor
6. Ez az élet igazi öröme: elhasználódni egy célért, amelynek nagyszerûségét mi magunk ismertük föl, és teljesen megőrlődni, mielőtt még a szemétdombra hajítanának bennünket: hogy természeti erő lehessünk, ne pedig szenvedésekből és fájdalmakból összerótt, önző, lázas, nyomorult kis ember, aki panaszkodik, mert a világ nem annak szenteli magát, hogy őt boldoggá tegye. George Bernard Shaw
7. Oly érdekes, oly szép ez a világ, Oly sok szépséget láthat, aki lát. Ne hunyd be szemed, bátran nézz körül, S meglátod majd, a szíved mind örül. Benedek Elek
8. Nő vagy; a zajló világban élsz, s hiába nem akarod, ha végigmész az utcán vagy a mûhelyben, rád villannak az éhes férfiszemek, megperzselik feszes bőrödet, a kívánás az idegeidbe hatol, és ez nyugtalanít. Szeretned kell. Berkesi András
9. A szerelem önző, nem igaz? Olyasmire ösztönözhet tisztességes, becsületes férfiakat, amihez nincsen joguk. Selyemburokba zár a realitások elől, akár az időt magát is megszünteti, félresöpör minden észérvet. Felbujt, hogy szembeszállj az elkerülhetetlennel. Arra hajt, hogy egy másik ember teste és lelke után sóvárogj. Elbizakodottá tesz, mintha bizony megérdemelnéd ennek az embernek a szívét; arra buzdít, hogy helyet keress benne magadnak. Alexandra Bracken
10. Sors. Végzet. Szerencse. Az ember börtöne. Az emberek múlatják az időt, élvezik az élet adta lehetőségeket. Kávét vagy teát, jobbat vagy balt. Mintha számítana. Mindannyian csak forgunk a keréken. Van egy mód, hogy távol maradjunk a keréktől. Nem a fiatalság az. Nem is a szépség vagy igaz szerelem. Én tudom, hogy maradjak tőle távol. Én irányítom a sorsomat. Túléltem, mert tudom, hogy muszáj tönkre tenni bárkit, bármit, még azt is, amiket szeretsz, hogy az istenek kegyesek maradjanak.