Az őrültség nem különálló és elválasztott birodalom; mindennapi életünk határos vele, s önnönmagunknak valamely részével valamennyien benne vagyunk. Nem az a fontos, hogy elkerüljük, hanem az, hogy csak félig essünk bele.

Kapcsolódó idézetek

1. Az, hogy kisebbségben van, ha akár egymaga alkotja a kisebbséget, még nem jelenti azt, hogy őrült valaki. Van igazság, és van hazugság, s ha akár az egész világ ellenében is az igazsághoz ragaszkodunk, még nem vagyunk őrültek. George Orwell
2. Tulajdonképpen mi az őrültség? Biztosíthatom, hogy minél tovább tanulmányozzuk ezt a témát, annál nehezebb állást foglalnunk. Mindnyájunkban van bizonyos mértékû önimádás, és amikor ez odáig fajul, hogy azt gondoljuk, mi vagyunk Oroszország cárja, akkor bezárnak vagy megzaboláznak bennünket. Hosszú út vezet azonban odáig. És ugyan ki tudná pontosan megmondani, hol van az a pont, ahol meghúzhatjuk a határt, és bízvást kijelenthetjük: "Ezen az oldalon a józan ész uralkodik, a másik már a téboly birodalma." Ilyen ugyanis nem létezik. Agatha Christie
3. Nem az az őrült, aki valamely indíttatásból különös dolgokat cselekszik. Az az igazi őrültség, ha az ember mindig ugyanazt csinálja, mégis hinni akarja, hogy más lesz az eredmény. Jorge Bucay
4. A ház menedék. Test, melyet saját testünk fölé húzunk. Ahogy a testünk öregszik, úgy házaink is. Ahogy testünk megbetegedhet, úgy házaink is. És az őrület? Ha őrültek élnek a falak közt, nem lopódzik-e ez az őrültség a szobákba, a folyosókra, egészen a deszkákig? Nem érezzük-e néha, hogy ez az őrültség kinyúl felénk? Nem ezt jelenti igazából, amikor azt mondjuk: ez a hely zaklatott, tömve van szellemekkel? Azt mondjuk, kísértet járta, de valójában úgy gondoljuk: a ház megőrült.
5. Az élet abból áll, hogy szereplünk benne, vagy éppen rendezzük, de semmiképpen nem maradhatunk mindvégig kívülállók. Sőt, inkább azzal nehéz megbirkózni, ha folyton csak mellékszerepet osztanak ránk.
6. Körülöttünk mindenhol csak őrület és kegyetlenség van, és igazságtalan dolgok zajlanak. Ami az egyiknek öröm, az a másiknak fájdalom. Semmi sem kimondottan ellenünk történik, nincs egy hatalmas lény odafent vagy idelenn, aki ellenünk ármánykodna. Minden, ami történik, azért van, mert megtörténhet. Az élet nem szól többről, mint arról, hogy lélegzünk.
7. Éles határ van aközött, hogy valamit örömmel teszünk, vagy hogy az egész létünket arra alapozzuk. És ez az a határ, amit nem szabad átlépnünk.
8. A kontrollvesztést szeretem megközelíteni. (...) Mindig ott kell lenni, ennek a környékén, az őrület környékén, és néha-néha megérinteni. Beleesni persze nem érdemes, mert egyrészt ott fogsz akkor meghalni, másrészt erre nem kíváncsi senki, szerintem. Kollár-Klemencz László
9. Nem úgy történik minden, ahogy mi szeretnénk. Hiába akarunk eljutni valahová, hiába akarunk túlélni, ha a mindenség másként akarja. Elfuthatunk, de nem menekülhetünk.
10. Az, amit világnak nevezünk, úgy tûnik, hogy a végtelenségig nyúlik, de valójában hihetetlenül szûk. Egy rész, mit magadból megláthatsz. Egy rész, melyet a kezeddel elérhetsz. Egy rész, melyet érezhetsz. A világ nem valami, amiben minden el van tervezve. A világ valami, amit te alakítasz. (...) A te saját világod.