Az orvosok búskomor szamarak. Elkönyvelik, hogy valaki hamarosan meg fog halni, aztán ha az ember rájuk se hederít, él még ötven évet.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek. Agatha Christie
2. Az orvosok még akkor is az élet meghosszabbítására törekednek, amikor már semmi remény sincs a túlélésre.
3. Az, hogy mikor betegszenek vagy halnak meg, még azoknál is megjósolhatatlan, akik nagyon tudatosan élnek. Az orvosok sem látnak a jövőbe. Hiába tudják diagnosztizálni a betegséget, az élet hosszát ők sem képesek megjósolni. Rudi Westendorp
4. Az orvosok fütyülnek a saját egészségükre, míg rá nem kényszerülnek, hogy tegyenek valamit. Shahed Yousaf
5. Ha nem tudjuk, pontosan mennyi időnk van még hátra - és jóval többet képzelünk, mint amennyi valójában hátra van -, arra sarkall az ösztön, hogy harcoljunk, hogy gyógyszerekkel az ereinkben, csővel a torkunkban vagy friss varratokkal a húsunkban haljunk meg. Azt, hogy így esetleg lerövidítjük vagy rosszabbá tesszük hátralévő időnket, mintha észre sem vennénk. Úgy képzeljük, várhatunk addig, amíg az orvosok azt mondják, hogy már nem tudnak mit tenni. Csakhogy nagyon ritkán fordul elő, hogy az orvosok nem tudnak tenni semmit. Atul Gawande
6. Az emberek addig élnek, amíg igazuk van, mert amint tévednek a világ és a dolgok megítélésében, lassankint elkedvetlenednek, elszomorodnak, elkopnak és elmennek... meghalnak. Csáth Géza
7. Az orvos kimerültsége a halál láttán... én is dühöngenék, ha látnám, hogy meghalnak a betegeim. Beleértve azokat is, akik egyelőre meggyógyultak. Végül is meg kell halni. Mindent megteszel, mégis meghalnak... életed minden napján. Igazán van miért haragudni a haldoklókra. Szegény orvosok! Egész életüket azzal töltik, hogy egy olyan programot javítgatnak, amit úgy fejlesztettek ki, hogy végül bekrepáljon. Daniel Pennac
8. Az emberek 2400 éven keresztül azt hitték, hogy az orvosok jót tesznek velük; de 2300 éven keresztül tévedtek.
9. De mindig úgy érzi az ember, hogy őt semmilyen baj nem érheti, a golyók elrepülnek mellette, a betegség elkerüli. Az öregkori halál meg olyan távol van, hogy gondolni se érdemes rá. A halandóság tudatában nem lehet élni. El kell feledkezni róla, és ha efféle gondolatok mégis megkörnyékezik az embert, el kell ûzni, el kell fojtani őket, máskülönben meggyökereznek az agyában, növekedésnek indulnak, és gyilkos spóráik megmérgezik az életét annak, aki megadja magát nekik. Nem szabad arra gondolni, hogy te is meg fogsz halni. Abba bele lehet tébolyodni. A tébolytól csak egyvalami menti meg az embert - a bizonyosság hiánya. A halálraítélt élete, aki tudja, hogy egy év múlva kivégzik, az olyan halálos beteg élete, akinek az orvosok megmondták, mennyi ideje van hátra, a hétköznapi ember életétől csak egyvalamiben különbözik: az előbbiek pontosan vagy körülbelül tudják, hogy mikor halnak meg, a hétköznapi ember viszont mentes ettől a tudástól, és ezért érzi úgy, hogy örökké élhet, noha akár másnap egy katasztrófában az életét vesztheti. Nem a halál a rettenetes. Hanem várni a halált. Dmitry Glukhovsky
10. Sokan reménykednek abban, hogy egészségesen fognak megöregedni, és hirtelen éri utol őket a halál - ez azonban csak keveseknek adatik meg. Az emberi élet vége nem túl vidám, hiszen olyan időszak ez, amikor a hiányok addig halmozódnak, amíg be nem következik a halál. A megelőzés és a korai beavatkozás következtében hosszabban vagyunk betegek, a hiányok később jelentkeznek, később halunk meg. Tehát a kellemetlenségekkel járó évek nem tûnnek el, csak későbbre halasztódnak. Rudi Westendorp