Ugrás a tartalomra
Az utazást választottam, amikor észrevettem, hogy az életem már nem olyan, mint egy folyó, amely a tenger felé igyekszik. Azért döntöttem így, mert körülöttem minden azzal fenyegetett, hogy megáll és egy helyben toporog. (...) Mindenki nap mint nap azt tapasztalja, hogy életének újabb és újabb fordulópontjához ér.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet nem egyenes vonal, és az út nem fut töretlenül egy irányba. Elágazik, és váratlanul erre vagy amarra kényszeríti az embert. De én bizonyos vagyok, hogy minden úton önmaga felé halad.
-
Az élet nem egy könyv, amelyben csak a valaki által előre megírt sorok mentén lehet haladni. Az élet síkság, melyen utak megszámlálhatatlan sokasága van; minden lépésre újabb elágazás nyílik, és az ember mindig szabadon választhat, hogy jobbra vagy balra forduljon. S aztán jön az újabb elágazás és az újabb döntés. Mindenki ezen a síkságon lépked, mindenki maga dönti el, melyik utat, melyik irányt választja - ki a napnyugta, ki a sötétség felé megy, ki a napkelte, a fény forrása felé. És soha, még az élet legutolsó pillanatában sem késő megfordulni, és egészen más irányba indulni, mint amerre hosszú-hosszú éveken át ment az ember.
Borisz Akunyin
-
Úgy érzem, fordulatot vett az életem. Olyan úton haladok, melyen még nem jártam. Semmi sem ismerős... még a táblák sem. Térjek le az útról, vagy menjek tovább előre? Egyedül menjek, vagy vigyek másokat is? Kiben bízhatok az utazás alatt?
-
Nagyon sok célom, tervem és vágyam volt, de sokszor megtörtént, hogy teljes erővel küzdöttem értük, és mégis minden másképp alakult. (...) Megtanultam bízni abban, hogy az előttem álló, még ismeretlen útszakasz az egész utazás legszebb része lehet. Hogy a következő útelágazásnál ismét vár egy lehetőség, amelyet megragadva megérthetem, hogy mi az, ami valóban fontos, és ami boldoggá teszi az életemet.
-
Valahogy megérzi az ember, ha az ő útja valahol véget ér. Ilyenkor választani kell.
Molnár Piroska
-
Te magad is egy folyó vagy, folyamatosan változó. Az életben semmi sem örök. És aki ezt nem fogadja el, nagyon sokat fog szenvedni. Én is szenvedtem rengeteget, mert nem akartam a változást. Az állandót, a biztosat kerestem. És az élet megtanított arra, hogy bizony kockáztatni kell, elhagyni a komfortzónát és vállalni a változást. Mert megéri. Talán még nem látjuk, de később összeáll majd a kép.
-
Azt hittem, hogy minden célba csak egyetlenegy úton lehet eljutni az életben. De ha rálépünk egy útra, azzal még nem kell lemondanunk minden más útról. Rájöttem, hogy az számít, ami útközben történik, csak az számít. A botlások, a pofonok, a barátságok, az utazás számít, nem a cél. Azt hiszem, valahogy bíznunk kell abban, hogy a jövő olyan lesz, amilyennek szeretnénk.
-
Az idő múlásával rájöttem, az ember életében nincs egy olyan meghatározott pillanat, amikor kijelentheti, "nyugvópontra jutott". Az élet egy véget nem érő utazás, melyet napról napra kell megtapasztalni, sőt némelykor óráról órára. Az évek gyorsan telnek, ám a napok lassan múlnak.
-
Életünk sohasem egyirányú utca... Sokszor kerülőutakon kell haladnunk. Gyakran úgy érezzük, hogy visszavetődtünk a kiindulópontra, mintha minden hiába történt volna. Úgy tûnik, mindent elölről kell kezdenünk. (...) Egy irányváltás olyan pontra vezethet, amelytől kezdve fordulatot tapasztalok meg. Innen új erővel mehetek tovább a középpont, a tulajdonképpeni cél felé. Megfordulni, a kitaposott ösvényeken megtett életnek fordulatot adni - új perspektívát ad. Ez megváltoztatja az embert.
Anselm Grün
-
Az élet néha elér arra a reménytelen pontra, amikor a rossz döntés lehet a legjobb döntés. Mindegy, merre indul az ember. Néha muszáj egyszerûen csak elindulni.
Terry Pratchett