Ugrás a tartalomra
Azt akarom, hogy akár lehunyjátok a szemeteket, és befelé néztek, akár nyitott szemmel indultok el ebben a végzete felé tántorgó, tébolyult világban, a bohóc mindig ott legyen bennetek!
Kapcsolódó idézetek
-
Néhányan talán úgy érezhettétek, hogy ez a nap sose fog eljönni. Néhányotoknak pedig lehet, hogy túl korán jött el. Talán most is azon tanakodtok, készen álltok-e arra, ami rátok vár. A válasz: igen. Ha rátok nézek, reményt látok a szemetekben. Egy új, ragyogó világot, melyben kivétel nélkül mindnyájatok számára van hely.
-
Lesznek, akik titokban, lesznek, akik arcátlanul lopnak tőled, és akik a magad után hagyott morzsákat csipegetik. És lesznek, akik szimplán csak a lábadra tekerik a csápjaikat, nehogy tovább tudj menni. De neked csak egyre kell koncentrálnod, hogy MENJ TOVÁBB ELÕRE!
Ha hátranézel, lelassulsz és utolérnek.
Ha lenézel, megbotlasz az utadra szórt sok szemétben.
De ha felnézel, mindig a végtelen eget látod majd.
Vida Ágnes
-
Teremts örök békét önmagaddal, hogy el tudd fogadni ezt a gonosz világot olyannak, amilyen. És sose félj vállalni és vallani az igazad, előbb-utóbb tükörbe kell nézned.
Halmos Antal
-
Engem mindig is hamis színben tüntettek fel. Tudod, beöltözhetnék bohócnak és együtt nevetgélhetnék a boldog emberekkel, továbbra is azt mondanák, én egy sötét személyiség vagyok.
Tim Burton
-
Ez idáig hittem abban, hogy jön valaki, és felitatja lelkemről a könnyeket. Immár azzal is beérném, ha kapnék egy átkozott zsebkendőt. Így adod alább, mindig alább, amíg élsz.
Vavyan Fable
-
Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. De a megátalkodott gonoszságot kamatostul.
Richard Paul Evans
-
Hagyd a létrát, ugorj, ha vakon is, az örökkévalóságba, jöjjön, aminek jönnie kell, jöjjön a menny, jöjjön a pokol...
Ruth Rendell
-
Kézen fogva álltok be a sorba,
mosolyogva figyelitek, ahogyan pusztul és ég ez a Föld,
gyermekek sírnak a sarkon. Elhagyott életek,
haldokló emberek kiáltására ébredek minden éjjel.
Gyertyáktól világító autóutak, vonat alatt eltûnt lelkek,
mélybe zuhant testek kiáltására ébredek minden éjjel.
Összenyom a tér, fertőzött ez a világ.
Hova veszett szemetek csillogása?
Nézzünk egymásra, magunkba, emberek!
-
Megvan mindnyájunkban. Jó és rossz, helyes és helytelen... minden össze van keverve mindnyájunkban. Itt él bennem a világ minden gonoszsága. És minden jósága is. Belénk van plántálva, minden egyes emberbe, a világ minden lehetősége. Ott van mind abban az edényben, ami maga az ember... Ott van, ott is marad mindvégig örökös készenlétben, hogy ennek vagy annak kedvezzenek a körülmények. Adj nekünk tisztességes életet, és akkor a tisztességünk kerekedik fölül. Adj szerencsétlen körülményeket, és akkor kitörhet belőlünk minden gonoszság és kegyetlenség, és képesek leszünk még arra is, hogy raboljunk, fosztogassunk, városokat bombázzunk, ártatlanokat lemészároljunk olyan módon, ahogy addig elképzelhetetlen lett volna. Kegyetlenség, gonoszság, perverzitás... Mind ott van bennünk is, és várja az alkalmat, hogy eluralkodhasson.
-
Ó, lányok! micsoda erő van a ti szemetekben.
Nélkületek éltem én sokáig, nékem a mosoly nem elég.
Tőletek retteg az éjszaka, a reménytelen ég,
ti kényszerítitek a halált is megadásra,
ne hagyjatok el soha, tanítsatok és szeressetek,
csüggedő szivemben reményt ébresszetek.
Ne botladozzam egyedül, mint árva szörny, az éjszakában.