Bármilyen mélyen foglalkoztasson is gyermekeink sorsa, bármennyire igyekezzünk is segíteni nekik, hogy elviseljék a szenvedést, meg kell védenünk elménket a szüntelen, céltalan aggódás pusztításától.

Kapcsolódó idézetek

1. Komoly munka megérteni és felnevelni a bennünk lakozó, sérülékeny gyereket, de sosem késő boldog gyerekkort teremteni magunknak. Legalább utólag. Kepes András
2. Mindig aggódunk a gyerekeinkért. Nem számít, hány évesek. Mindig vigyázni akarunk rájuk.
3. Értsük meg a gyermek veszteségeit, és tanuljuk meg gyámolítani, érteni, átérezni és megfelelően viszonyulni a sebzett lélekhez! Ne feledjük, ez lesz a gyermek mintája, ahogyan majd ezt teszi ő is saját gyermekével! Bagdy Emőke
4. Ha nem tudjuk megtisztítani életünket mindattól, amitől félünk, célravezetőbb, ha az aggódás helyett inkább a türelmet, az elfogadást és az egykedvûséget gyakoroljuk. Az elkerülhetetlen elleni harc csak szenvedésünket és boldogtalanságunkat táplálja.
5. Gyermekeink értékes, Istentől származó ajándékok, s ha valami baj van, egyszerûen kötelességünk melléjük állni, és megtenni mindent, amit csak tudunk.
6. Emberi lényként mindannyian boldogságra vágyunk és igyekszünk elkerülni a szenvedést. Saját, korlátozott tapasztalataim szerint minden értékes, pozitív lelkiállapot megteremtése és fenntartása igen komoly feladatot jelent. Tendzin Gjaco
7. Ugyanakkora szükségünk van arra, hogy az életünknek értelme legyen, mint arra, hogy legyen miből élnünk. (...) Nem szabad félvállról venni a lélek bajait. Raphaëlle Giordano
8. Mivel nem élhetünk rettegésbe dermedve, különféle módszereket eszelünk ki a halálszorongás ellen. Gyermekeinken keresztül kivetítjük magunkat a jövőbe; gazdagok leszünk, híresek, még nagyszerûbbek; kényszeres védelmi rituálékat alakítunk ki, vagy mindenekfelett hiszünk a végső megmentőben. (...) A haláltól való szorongástól azonban a legszilárdabb, legtiszteletreméltóbb védekezés ellenére sem szabadulhatunk meg teljesen: mindig velünk van, elménk egy eldugott zugában leselkedik ránk. Irvin David Yalom
9. A szívünket nem zárhatjuk el az élettől, de megtaníthatjuk arra, hogy a véletleneken felülemelkedve, töretlenül szembe tudjon nézni a fájdalommal. Hermann Hesse
10. Mindegy, hány évesek a gyerekek, az ember úgyis folyton aggódik értük, szorong és retteg, és magát hibáztatja minden nanoszekundumért, amikor nem boldogok. Inkább felgyújtanánk magunkat, mint hogy még egyszer látnunk kelljen, amint könnybe lábad a szemük. Miriam Toews