Bármit is jelentsen egy szó, ha az ember sohasem használja, az ő fülének zavaróan cseng. Még az is, hogy csûrő, furán hangzik attól, aki távol áll a repülőgépek világától. De végül is egy szó az csak egy szó, néhány hang, felcsendülnek, elszállnak. Miért ne ejthetnék ki bármilyen szót a számon anélkül, hogy kínosan érzeném magam?

Kapcsolódó idézetek

1. Nem kell mindig megszólalni ahhoz, hogy beszéljen az ember (...). Az emberek többsége azt hiszi, hogy a hallgatás kínos... Pedig ha egy pillanatra befognák a szájukat, olyan párbeszédeket folytathatnának, amiről álmodni sem mertek.
2. A szavakat lehet csûrni-csavarni. Lehet szép ígéreteket tenni, hogy megnyugtassuk a szívet és elcsábítsuk a lelket. A szavak végül nem jelentenek semmit. Csak címkék, amelyeket azért ragasztunk a dolgokra, hogy csenevész kis agyunk megértse a rejtett természetüket. Az esetek kilencvenkilenc százalékában a valóság teljesen más. Az a legbölcsebb, aki hallgat. Karen Marie Moning
3. Mindig kell "valami", hogy beszélhessünk, hogy hallhassam a hangodat. És ha nincs "valami", akkor nem hívsz. Nem hívhatlak. Pedig mindig van "valami". A legfontosabb, ami indokolja, hogy beszéljünk. Igen, mindig van "valami". A nincs. A hiány. A hangod hiánya. A legnagyobb, legemberibb indok. Csitáry-Hock Tamás
4. Fölösleges szavak végtelen árja, amelyek úgy lepnek el mindent, mint a gyom. Beszélni ész nélkül, cél nélkül, kényszeresen, folyamatosan. Tudatni a külvilággal, hogy a hangok kiadója még életben van, és bőven akad mondanivalója. Hogy érdekel-e valakit? Ezt a kérdést ritkán teszi fel magának a kényszeres beszélő, ha feltenné, alig nyitná ki a száját.
5. Még ha a leggyûlöletesebb neveken neveznek is, a szó akkor is csak szó. A szó az egész világot jelentheti az embernek... vagy egyáltalán semmit. Tőled függ. Adam Makos
6. A csend olyan tud lenni, akár a kudarc. Ha egy élénk beszélgetésben csönd áll be, az egy másodperc alatt érvénytelenné tud tenni mindent, ami addig elhangzott, mintha az egész csevej csupán szerencsés véletlen lett volna, mert csak idő kérdése volt mindvégig, hogy kiderüljön az igazság: hogy igazából nincs senkinek semmi mondanivalója a többiek számára. Miért nem tudnak az emberek csendben ülni egymás mellett anélkül, hogy unalmasnak, tehetetlennek és a többiek által kirekesztettnek éreznék magukat? A csend ráadásul mágnesként vonzza a süket dumákat, a beszélgetésben támadt ûr kitöltésének vágya szüli a legostobább megjegyzéseket. Lisa Jewell
7. Nem hiszek a szerelemben. Szerelem... csak egy röpke szó. Elég mozdítani a számat, hopp, sze-re-lem, és már el is szállt. De ha nem mondod ki, beköltözik a szívedbe és akkor a neve is megváltozik. Fájdalom lesz. Szájon szerelem, szívben fájdalom. Én nem akarok fájdalmat (...). Nekem a szerelem csak egy szó marad. Soha nem érhet el a szívemig. Soha.
8. Hangozzék bár kegyetlenül, unottan. Egy szó elég. Nem értem félre majd. Ami eszedbe jut - pont az legyen. Mondd ki! De jól vigyázz. Végül még elhiszem. Karafiáth Orsolya
9. Az emberek általában túlzott jelentőséget tulajdonítanak a szavaknak. Rabjai annak a téveszmének, hogy a beszéd nagy eredményeket hozhat. Pedig a valóságban a szavak szükségképpen leggyöngébb pontjai minden érvelésnek. Hiszen csak homályosan közvetítik a mögöttük háborgó nagy indulatokat és vágyakat. Csak amikor a fecsegő nyelv elhallgat, akkor fülel a szív. Theodore Dreiser
10. A szavak sokszor csak arra valók, hogy leplezzék a beszélő szándékát, és félrevezessék azt, akihez eljutnak. Komoly kihallgatói tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki meghallja a szavakon túli valódi jelentést.