Bármit képzel el a tudat, azt látja is; háborút, békét, betegséget és egészséget, kegyetlenséget és gyöngédséget.

Kapcsolódó idézetek

1. Rosszból jót, boldogot vagy nyomorultat, szegényt vagy gazdagot teremt a tudat.
2. Bármilyen nehéz és szörnyû a háború, akármennyi gyötrelmet és veszteséget is okoz az embereknek - az egészséges, életvidám ifjúság romlatlan és jóindulatú önzésével, szerelmével, jövőbe vetett álmaival, nem akarja, de nem is képes meglátni az összességet ért veszély és szenvedés mögött az őt magát fenyegető veszedelmet, amíg rá nem tör a baj és fenekestül fel nem borítja boldogságát. Alekszandr Fagyejev
3. Egy gondolat boldoggá vagy boldogtalanná tehet valakit; egy gondolat éltetni és ölni tud. Anatole France
4. Amit az értelem el tud képzelni, azt el is tudja érni.
5. A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő. George Orwell
6. Az emberi élet jóság, szépség, kegyetlenség, szívfájdalom, közöny, szeretet és még annyi minden más keveréke. (...) Egyszer megfontoltan, máskor meggondolatlanul, néha kedvesen, néha kegyetlenül viselkedünk. S mindez nem egy eszme, hanem tény.
7. A tudat méreg, az önmérgezés szere az énnek, ha magára irányítja. A tudat a kívülről felsugárzó fény, a tudat világítja meg utunkat, hogy el ne botoljunk. A tudat a haladó mozdony előtt világló fényszóró. Ha befelé irányítjuk a fényét, kész a katasztrófa. Borisz Leonyidovics Paszternak
8. Minden, amit az ember elméje képes kitalálni és elhinni, azt képes elérni. William Clement Stone
9. Az az élet, melyet élünk, zûrzavaros, de képzeletünkben van valami rettenetesen logikus. A képzelet uszítja a bûn nyomába a lelkiismeret-furdalást. A képzelet mûveli, hogy minden gonosztettnek hordania kell megfogant, torz vemhét. Oscar Wilde
10. Az ember mindenhez képes alkalmazkodni, ha tudja, mi vár rá. A reménytelen vergődés, az őrjíti meg az embereket. Robin Cook