Bolond a szerelmes, oly fövő agyú S ábrázó képzetû, hogy olyat is lát, Mit józan ész felfogni képtelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki szerelmes, állandóan arra a személyre gondol. Beleszeretni valakibe bolonddá tesz. Genki Kawamura
2. A szerelmes ember nem méltányos, még csak nem is értelmes. A szerelmes a szívével gondolkozik és nem az agyával, kegyetlen, önző, eszelős bolonddá válik. A szív a vérkeringés izma, nem arra való, hogy gondolkozzanak vele.
3. Akit elvakít a szerelem, az már képtelen végiggondolni, mennyi valóságalapja van a fantáziáinak.
4. A szerelmes emberről köztudomású, hogy vak. Súlyosabb esetekben hülye is. Szinte csodálatos, hogy ennek az állapotnak kutatására és gyógyítására még nem gondolt az orvostudomány.
5. A jószívû, de esztelen bolond éppen olyan szerencsétlen bolond, mint az eszes, de szívtelen bolond. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
6. Csak egy szerelmes, fiatal bolond nem látja, hogy a csalódásai és örömei az elméjének szüleményei csupán. Dan Millman
7. Van valami őrült, tébolyodottan felfokozott az életben, valami, amit az Értelem nem tud megközelíteni. Márai Sándor
8. Aki vak és szerelmes, duplán vak. Az ilyen álmodik; az ábránd az álom kenyere: aki megfosztja a szerelmet ábrándjaitól, az táplálékától fosztja meg. Az ember minden rajongást felhasznál képzelődéséhez: mind a testi, mind az erkölcsi rajongást. Victor Hugo
9. Jaj úgy szeretlek! Úgy szeretlek! Hallod? Bolond vagyok. Bolond... Ezt zúgom egyre a szivednek... De úgy szeretlek! Úgy szeretlek! ... Szeretlek, érted, drága, mondd? Nevetsz? Hülye vagyok valóban? De hogy közöljem azt, amit tudnod kell? Semmi sincs a szóban! Paul Géraldy
10. Az ész szerelme elmésebb, mint az igazi szerelem, de csak pillanatokig tud lángolni, túlságosan ismeri és mindig bírálja önmagát; nem szakadhat el a gondolattól, sőt éppen a gondolkodás élteti. Stendhal