Butaság lenne (...) a régi karácsonyok hangulatát keresni, mert az már nem fog visszatérni. Új hagyományokat kell teremteni, amiket ugyanúgy a magunkénak érezhetünk családilag.

Kapcsolódó idézetek

1. Túl sokat várunk a karácsonytól (...). Azt a gyerekkori misztériumot, amit hordoztam, elkezdtem valahol elveszíteni amiatt, hogy az ünnepeket megelőző hónapokban már mindenki rohan beszerezni a drágábbnál drágább ajándékokat. Nekem a lelassulás, elcsendesedés, a közösen töltött idő és a bekuckózás adja az értelmét.
2. A karácsony nem fog csak úgy a semmiből bekopogtatni és ránk köszönteni, nekünk kell tennünk azért, hogy megteremtsük magunkban is az ünnepi hangulatot.
3. A karácsonynak nincsen semmi köze a valósághoz. És mégis, mégis... ahhoz túl öreg vagyok, hogy higgyek benne, ám ahhoz túl fiatal, hogy lemondjak róla. Túl cinikus, hogy átadjam magam neki, túl szeretetéhes, hogy kívül maradjak. Robert Fulghum
4. Talán a sok ünnepi ének, vers és mese után a karácsony valójában nem is több ennél - csak az emberiség kutat valami ismerős után. Richard Paul Evans
5. A karácsony (...) nagyon képmutató ünneppé vált, és nehéz azoknak, akiknek nincs családja már, vagy nem számíthatnak senkire. Bagi Iván
6. A gyerekek még hisznek a csodában, de felnőttként már racionálisak vagyunk. Ha felnövünk, csodák már nincsenek, de mégis arra az érzésre vágyunk, amit anno a tradíció teremtett meg, amikor gyerekek voltunk. A kör bezárul és nem lesz csoda, de egyébként mindannyian azt várnánk a karácsonytól, nem a rántott pontyot meg a tokaji aszút.
7. A karácsony nem a fáról szól, sem a magyalról, a templomról, vagy az ajándékról. Mert ha mindezt meg is kapod, nem ér semmit, ha nincsen együtt a családod.
8. - Vágyom egy mesés karácsonyra. - Olyan nincs (...). Nőj már fel. Karácsonykor minden ember csupa stressz. Isznak, összevesznek a rokonaikkal, míg végül kiderül, hogy mindig is utálták egymást. Túl romantikus vagy. M. C. Beaton
9. Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből. Vizi Elek Szilveszter
10. A karácsonyt nem az a varázs teszi, melynek fenyőgallyas, gyertyafényes s angyalszárnyas keretéből gyermekszobák s gyermeklelkek öröme csattan ki felénk; nem is az a nagy, elvont eszme teszi, mely fölött vitáztak századok s halmozódtak pergamenes kódexek: hanem a karácsonyt (...) az az édes, meghitt bensőség teszi, mely mint szellem és élet kitölti lelkünket, mely mint bizalom s áhítat fakad ki kedély világunkban. Prohászka Ottokár