Csak az első szerelmek lehetnek makulátlanul tiszták és tökéletesen boldogok. Ha elmúlnak, semmi nem pótolhatja őket. A második szerelem soha nem éri el az első áttetsző tökélyét.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy látszik, egy szerelem teljesen el tud múlni. Bár lehet, hogy csak akkor, ha jön utána egy másik szerelem.
2. Igazán szeretni csak egyszer lehet. Az első szerelem emlékét soha semmi sem törülheti ki a szívből, megmarad az állandóan s még a későbbi években is édes visszaemlékezése­ket kelt a szívben. Vannak ugyan olyanok is, akik sokszor tudnak szeretni, de ezek nem ismerik azt az égig emelő szent érzelmet, amely vagy boldoggá vagy örökre boldogtalanná teszi az embert.
3. Az első szerelem olyan, mint egy álmodás, az első szerelem legfeljebb egy kézfogás, az első szerelem mégis szebb a többinél, az első szerelem mindhalálig elkísér. Máté Péter
4. Ha a szerelem kicsúszik az ember ujjai közül, soha nem kaphatja vissza. Örökre elveszett. Az ember találhat új szerelmet, de soha nem ugyanazt.
5. Ha az ember odaadja valakinek a szívét, sohasem kapja vissza maradéktalanul. Már rég kiábrándultunk az illetőből, mégis nála marad egy rész belőlünk. Ezért az első szerelem a legerősebb: ez az egyetlen alkalom, amikor teljes szívünkből szeretünk valakit.
6. Az első szerelem soha nem múlik el, de mindig véget ér. Paulo Coelho
7. Van első, felejthetetlen szerelem! Amit az ember nem tud kitörölni szívéből, emlékezetéből, évek múlásával sem. Évtizedek után is egy szép, felejthetetlen, kellemes dolog. Egy felejthetetlen, gyötrelmes, megkínzó és mégis oly jó, oly kedves, oly gyönyörû! Ám az Élet mindenhez hozzápiszkál! Szép kapcsolatokat zúz széjjel, párokat szakít szét, szíveket tesz tönkre.
8. Ez képtelenség! Szerelem első látásra - ilyen nem létezik. A szerelem akkor jön el, ha az ember alaposan megismerte a másikat. Pelham Grenville Wodehouse
9. A szerelem olyan, mint a puskapor: robban és elhamvad. Az első szerelemnek nincsen robbanó ereje. Eszményi világból jő virágillatos tavaszt ébresztve szívünkben. Csodás örök emlékképpen kísér el minket - elmúlásunkig. Hubay Jenő
10. De ha már mindenáron fel kell osztani az embereket szerelem dolgában, én a következőt javaslom: egyesek vannak olyan szerencsések vagy szerencsétlenek, hogy több embert szeretnek, egymás után vagy egymást átfedve, mások pedig vannak olyan szerencsések vagy szerencsétlenek, hogy egész életükben csak egyszer szerelmesek. Ha egyszer szerelmesek lesznek, történjék bármi is, az nem múlik el. Mert vannak, akik csak egyszer képesek rá.