Ugrás a tartalomra
Van első, felejthetetlen szerelem! Amit az ember nem tud kitörölni szívéből, emlékezetéből, évek múlásával sem. Évtizedek után is egy szép, felejthetetlen, kellemes dolog. Egy felejthetetlen, gyötrelmes, megkínzó és mégis oly jó, oly kedves, oly gyönyörû! Ám az Élet mindenhez hozzápiszkál! Szép kapcsolatokat zúz széjjel, párokat szakít szét, szíveket tesz tönkre.
Kapcsolódó idézetek
-
Az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.
Nicholas Sparks
-
Igazán szeretni csak egyszer lehet. Az első szerelem emlékét soha semmi sem törülheti ki a szívből, megmarad az állandóan s még a későbbi években is édes visszaemlékezéseket kelt a szívben. Vannak ugyan olyanok is, akik sokszor tudnak szeretni, de ezek nem ismerik azt az égig emelő szent érzelmet, amely vagy boldoggá vagy örökre boldogtalanná teszi az embert.
-
Csak az első szerelmek lehetnek makulátlanul tiszták és tökéletesen boldogok. Ha elmúlnak, semmi nem pótolhatja őket. A második szerelem soha nem éri el az első áttetsző tökélyét.
Maurice Druon
-
Leélünk két, tíz, húsz évet valaki mellett. Meglepődünk-e, mennyit felejtünk? Életünk óriási darabjai tûnnek el, emlékeink zavarossá válnak. Mit tettünk ennyi idő alatt? Hogy töltöttük párként az időnket? Itt-ott felmerülhetnek elszórt töredékek, de azt az első pillanatot sosem felejtjük el. A kéz, ahogy közelebb von, lecsukja a szemed, mialatt az idegen szájának édességét ízleled. Elmosódott kép a bőrről, a szemről, a szem elé hulló hajról, vállról. A képekből tündöklő láncot fonunk, a láncszemek sosem szakadnak szét, a gyöngyszemek nem gurulnak el. Velünk maradnak örökre. És megütközünk azon, hogy sokszor ez minden, amit a másikról megőrzünk.
-
Mindig azt mondják, hogy az első szerelem sokáig veled marad az után is, hogy találkozol a második, harmadik vagy negyedik szerelmeddel. Azt viszont elfelejtették megemlíteni, hogy néhány emberben olyan mélyen megmarad, amitől szinte képtelen továbblépni. Ilyenkor arra kényszerülsz, hogy úgy járj a földön, mintha egy részed állandóan hiányozna.
-
Hatalmas és titokzatos az első szerelem, amely nagyon sokáig velünk marad. Halálunkig velünk marad. Mert szerethetjük mindenkinél jobban a mostani társunkat, de mindig lesz a szívünkben egy kis rekesz annak, akit először szerettünk.
-
Két ember leélhet egy egész életet egymás mellett, dolgozhatnak együtt, vagy találkozhatnak csak egyetlenegyszer, és aztán örökre elválhatnak egymástól, csak azért, mert nem mentek át azon a ponton, amelyiken zabolátlanul folyik át az a valami, ami őket összekötötte egymással ezen a világon. Vagyis anélkül válnak el egymástól, hogy megértették volna, mi kötötte össze őket. (...) Azok, akik egyszer megismerték a szerelmet, újra találkoznak.
Paulo Coelho
-
Az első szerelem (...) belemarja magát a lélekbe. Aztán időnként a felszínre tör.
Berkesi András
-
Az első szerelem feledhetetlen és megismételhetetlen, mert ezzel lépünk be a felnőttek világába. Jön még utána több is, mely megpróbálja betölteni az első szakítás okozta ûrt. Vajon ezek kevésbé egocentrikusak? Egyáltalán nem biztos, hiszen mindig arról álmodunk, hogy találunk valakit, aki majd kiegészít bennünket, aki énünk másik fele. Az ember a lelke mélyén kitörölhetetlenül őrzi az első szimbiózis emlékét. Arról álmodunk, hogy találunk valakit, aki első szerelmünkhöz hasonlóan megért és kiegészít minket, hogy megint úgy érezzük: élünk.
Marcel Rufo
-
Az első szerelem minden volt egyszerre. Az a fajta, ami elől sosem hátrálsz, meg sosem próbálsz, meg sosem akarsz. Egy szerelem, ami olyan nagy és erős, hogy sosem hal meg, sosem halványul, sosem veszíti el az energiáját. Az a fajta szerelem, amiért harcolsz.