Csodálatos varázsa van a karácsonyéjszakának! A kemény szívek meglágyulnak. A reményvesztettek bizakodóvá válnak. A felnőttek ismét boldog gyermekek lesznek. A fagyos karácsonyi éjben leolvadnak az emberi szívek kemény jégpáncéljai.

Kapcsolódó idézetek

1. Karácsony éjszakáján milyen megható - csillogó gyertyák körül ragyogó szemek... a felnőttek szívéről is leolvad a jégkéreg. Egy percre boldog gyermekké lesznek.
2. Nemsokára karácsony lesz. Szép, meleg, barátságos kis ünnep, az esztendő legszebb napja, amelyen az emberek, ha még olyan fásulttá és érzéketlenné is tette őket a hétköznapok szürke melankóliája, felengednek a hidegségükből, vidámak lesznek, derûs lelkûek és tréfakedvelők, mert a karácsony hangulata megüli a lelküket s a barátságos szobák melengető mélyén felgyúló pici gyertyák fénye mellett szívesen fognak áldozni az otthon és a családi szeretet szellemének. Sztrakoniczky Károly
3. A karácsony olyan gyönyörû, hogy az ember úgy érzi, a szíve megszakad, az agya pedig szétdurran. Maja Lunde
4. A karácsony a csodák időszaka, ilyenkor minden lehetségesnek tûnik.
5. Gyerekként a karácsonyi időszak maga a csoda, csúcspontja pedig az ajándékbontogatás a fa alatt. Aztán az ember felnő, és egy kis szürke réteg rakódik az ünnepekre.
6. Karácsony-éj, legszentebb éj! Mennyei fény, ezüstös angyalszárnyak szövődnek sötét fátyolodba s a teremtést édes angyalének ébreszti föl karjaidból. Angyalok ereszkednek le benned magányos lejtőkre s éneklik az isteni szeretet diadalénekét. A mennyei harmónia leolvad a ködös, álmos völgyekbe, akkordjai ellejtenek a hegyek csúcsain s felhőket ringatnak hullámaikon; az erdők suttogása elakad az éji szellőben, s az alvó halandókra az álom legrózsásabb látomásai hullnak. Prohászka Ottokár
7. Érdekes, hogy milyen varázsa van a karácsonynak. Egyetlen ünnepnek sincs olyan varázsa, és mennyire tartja magát. Az embert ugyanúgy elbûvöli, mint, mondjuk, nyolcszáz évvel ezelőtt. Ladislav Fuks
8. Karácsony este... hangulatok szállnak... Fehér hópelyhek fehér angyalszárnyak... Szelíd melegséggel van szívünk tele. Aztán megyünk tovább, sötét lesz újra, csillag nem ég, utunk hóval befújja bús életünknek dermesztő tele.
9. S itt a karácsony, no lám, igen itt van. S az bizony nem a lelket emésztő keménység, sem a szigorúság, hanem a boldogság ideje a szívnek és a szájnak. Oh te kemény apostol, bizony mondom, ez a nagy napoknak minden titka. Mintha egy kis időre elengednénk e meghajszolt világ rettenetes gyeplőit, s nagy csend állna meg feletted a levegőben, s fejed felett kigyúlnának újra régi csillagaid, amelyeket úgy megcsodáltál valamikor... S azért oly szépek, mondom, mert lihegve megálltál s íme észreveszed őket újra. Füst Milán
10. A karácsonyi csoda a szívedben lakik.