- De nagy a képernyőd! - mosolyogtam rá. Kettőt pislogott. - Mi van? - Tudod, van az a mondás. Olyan vagy, mint a tévé: nagyképû és homályos.

Kapcsolódó idézetek

1. Televízió! Egy irányú társalgás közted és a világ között, ahol a világ beszél! Akárcsak Isten, végül az ember is létre tud hozni egy embert a saját képmására, aztán hátraugrik és néz mindenféle szarkavarást.
2. - Én milyen vagyok? - Jó kérdés... hmm, szerintem te egy hagymára hasonlítasz. (...) Azért emlékeztetsz hagymára, mert neked is sok réteged van, és ahogy múlnak az évek, mindig lehámozódik egy. Szerintem sokkal több minden van benned, mint azt az emberek gondolnák. Cecelia Ahern
3. Olyanok az emberek, mint a tükrök. (...) Ott látod magad a szemükben. Ha a tükör jó és sima, a valódi önmagad látod. Így jössz rá, hogy ki vagy. És különféle emberek szemében te is más és más vagy, de ez mind olyan visszajelzés, amire szükséged van ahhoz, hogy megismerd önmagad. De ha a tükör törött vagy karcos, vagy megvetemedett... torz lesz a tükörkép. És kezded elhinni, hogy te az a (...) torz tükörkép vagy. Caitlin Moran
4. A tévénézés egyfajta éber álom (...), csakhogy egy idegen álma, egy távoli helyről, még ha az elméd képernyőjén is játszódik.
5. A világ olyan, mint egy tükör. Látod? Mosolyogsz, és a barátaid visszamosolyognak.
6. - A tévében miért ilyen csodálatos minden? És miért jó mindig minden mindenkinek? Tényleg van ilyen? (...) - Mert a televízió ablak egy másik világra. Csodaország varázslatos birodalmába. Ott minden nagyon-nagyon hasonló ahhoz, ami nálunk van, mégis minden más. Ott az emberek mind boldogok, és mindenkinek minden sikerül. És mindenkinek van elég pénze. Dmitry Glukhovsky
7. A többi ember tükör. Gyorsan elhomályosuló tükör, ez igaz, mivel az ember figyelme ellankad. Állandóan fel kell csigáznia figyelmét, ingerelni, hevíteni. Albert Camus
8. Tény ugyan, hogy nincsen ember, aki a saját képét ne szeretné látni a tükörből. Csempésszünk a legkomolyabb szónok elé, mikor legjobban fel van lelkesülve, egy tükröt, s tapasztalni fogjuk, hogy az egy perc múlva nem lát többé semmit, mint saját magát a tükörben; annak beszél, annak gesztikulál. Hanem egy nagyítótükörben meglátni az embernek magát, az valami rettenetes látvány. A saját fejét akkorának, mint egy hordó, arcvonásait egy mesebeli óriás számára kitágítva, s az ijesztő szörnyetegben mégis önmagára ismerni. Ez kellemetlen ismeretség. Jókai Mór
9. - Miért tetted ilyen bonyolulttá a szerelmet? Nem lehetne legalább ez könnyû? - A szerelem nagy, a fény a világegyetemben. És egy ekkora fénynek az árnyéka is nagy.
10. - Te roppant büszke vagy az intelligenciádra - szólt a Mester az egyik tanítványhoz. - Olyan vagy, mint az az elítélt, aki büszke a börtöncellájának nagyságára. Anthony de Mello