Ugrás a tartalomra
- A tévében miért ilyen csodálatos minden? És miért jó mindig minden mindenkinek? Tényleg van ilyen? (...)
- Mert a televízió ablak egy másik világra. Csodaország varázslatos birodalmába. Ott minden nagyon-nagyon hasonló ahhoz, ami nálunk van, mégis minden más. Ott az emberek mind boldogok, és mindenkinek minden sikerül. És mindenkinek van elég pénze.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet tökéletes. Az életnél nincs jobb. Csupa varázslat és szépség, lehetőség és televízió. És meglepetés, sok meglepetés. És az az izé, amire mindenki vágyakozik, de csak akkor érzi, amikor már nincs meg. Ez mind belém hasított. Ezt az ember nem látja igazán tisztán, amikor életben van.
-
Televízió! Egy irányú társalgás közted és a világ között, ahol a világ beszél! Akárcsak Isten, végül az ember is létre tud hozni egy embert a saját képmására, aztán hátraugrik és néz mindenféle szarkavarást.
-
Az emberek azt gondolják, hogy valami vagy valaki szükséges a boldogságukhoz. Azt hiszik, a varázslat egy tárgyban vagy egy személyben rejlik. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Mindenünk megvan hozzá, hisz a varázslat bennünk lakik. (...) Csak te dönthetsz úgy, hogy boldogan élsz... és nem kell hozzá más, elég annyi, hogy lélegzel, látsz, hallasz és szeretsz.
Hozleiter Fanny
-
A televízió nem egyszerûen egy médium, hanem a televízió nagyon sok embernek pszichológiailag fontos. Nem a tartalom, ami benne megy, hanem a tény, hogy ott van a világ. És társ.
Till Attila
-
A világ (...) csak úgy ontja a csodákat, bővelkedik bennük, hemzseg tőlük. Mi pedig a tévé és a pia átlátszatlan mûanyag buborékjában élünk.
-
A mesék azért nyûgözik le a gyerekeket, mert a világot olyannak láttatják, amilyen az valójában: a határtalan lehetőségek birodalmának. Ezek a lehetőségek nem anyagi természetû lehetőségek, hanem abból a világlátásból fakadnak, amely a mesei és a gyermeki gondolkodást összeköti: miként a hős mindig több, mint mi magunk vagyunk, akképpen a világ is több, mint amennyit képesek vagyunk felfogni belőle.
Boldizsár Ildikó
-
A közönség tudja az igazságot. A világ sivár, nyomorúságos és olyan kiszámítható, de ha az embereket becsapod, akár egy percre is, megtörténik a csoda, és akkor te is láthatsz valami csodálatosat. Még most se tudod? Azt a kifejezést az arcukon...
-
A világ hemzseg a tehetségektől. Mindenki tehetséges valamiben. De ha valakinek van mondanivalója, és azt át tudja adni az embereknek úgy, hogy azok oda is figyeljenek rá, az egészen más történet.
-
Valójában minden ember úgy érzi, hogy a gyermekkor valamilyen utópisztikusan jó időszak volt, és mindenki szeretne visszatérni a gyermekkorába. Még a halálos ágyukon fekvő öregemberek is nosztalgiával eltelve gondolnak vissza gyermekkorukra - az áldott gyermekkor szépségére, boldogságára, a virágokra, a pillangókra, az álmokra és a tündérmesékre. Gyermekkorában mindenki Csodaországban él - nem csak Alice, de mindenki más is. Ez az emlék mindenkit elkísér.
Osho
-
Elképesztő, hogy csak ülök egy szinte üres szobában, és találok egy világot. Ez a világ gazdag, váratlan tulajdonságai vannak, és nem tudjuk, mire bukkanunk legközelebb. (...) Hogyan lehetséges mindez? Képtelen vagyok felfogni. Nem értem, mit jelent. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen absztrakt világ. Arra hajlok, hogy nincs, és becsapjuk magunkat.
John Horton Conway