Egy matematikai problémának nehéznek kell lennie, hogy csábító legyen, de nem lehet teljesen elérhetetlen, mert csak csúfot ûz belőlünk. Útjelzőnek kell lennie a rejtett igazságokhoz vezető útvesztőben, és végső soron emlékeztetnie kell bennünket a sikeres megoldás adta örömre.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy matematikai probléma megoldásában van valami élvezetes. Az ember szembetalálja magát egy problémával, aminek még nem ismeri a nyitját, de tisztában van vele, hogy vannak bizonyos szabályok, amelyeket követhet, és bizonyos megközelítésmódok, amelyeket alkalmazhat, és bár az eljárás során a közbenső lépcsőfokok gyakran még bonyolultabbak a kiindulási helyzetnél, a végeredmény már annál egyszerûbb. Az ember bizony örömét leli abban, ahogyan végighalad ezen az úton. Malcolm Gladwell
2. Amikor valamilyen problémát sikerül megoldani, az olyan, mint amikor egy rejtvény kulcsát találja meg az ember. Vagy egy sakkjátszmában a kulcslépést. Egyszerre hirtelen minden világos, tiszta és érthető lesz. Ezek a legvonzóbb pillanatok a matematikus életében. Lovász László
3. Aki matematikát tanul, az a tûzzel játszik. A matematika könnyen lenyûgözi, elcsábítja, rabul ejti az embert. Csodálatos titkokat rejt, melyek egyike-másika kis szerencsével és kemény munkával megfejthető. A megvilágosodás pillanatának katarzisa semmivel sem összehasonlítható, felemelő érzés. Pach János
4. A matematika formailag helyes módszer, és egy tétel helyesen állítja, hogy bizonyos feltevésekből meghatározott következtetések adódnak: nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy valótlan feltevésekből valótlan következtetésekre jutunk. A probléma abból adódik, hogy a feltevések gyakran hamisak, de jól el vannak rejtve, nem könnyû tehát felismerni őket; és hogy a - szintén téves - eredményeket egy tételből levont helyes következtetésnek tüntetik fel. Giorgio Parisi
5. A matematikatanulás mozgatóerejének (...) a felfedezés izgalmának kell lennie, nem pedig annak a kétes értékû célnak, hogy másoknál jobb osztályzatokat kapjunk, vagy valamilyen díj dicsőségében sütkérezzünk.
6. A matematika olyan, mint a pókháló. A pók számára (hisz ő maga építette föl): jól áttekinthető, világos szerkezet, a belegabalyodó légynek viszont áttekinthetetlen kuszaság. Részben azért, mert készen találta azt. Ha azt akarjuk, hogy a tanuló számára élményt jelentsen a matematika tanulása, akkor nem a "készterméket" kell tanítanunk, hanem azt a folyamatot, amelynek során fölépül, születik a tételek, fogalmak egymást átszövő láncolata.
7. Általában több esélye van valaminek a megvalósulásra, ha kimutatható róla, hogy gazdaságilag kifizetődő, mint ha csupán boldoggá teszi az embert. A matematika belső értékét az emberek általában nem becsülik meg eléggé. Ugyan hogy is tudna a matematika tudása valakit másképp boldoggá tenni, mint úgy, hogy több pénzt juttat a pénztárcájába? Pedig (...) a matematikai ismeretszerzésnek éppúgy lehet örömszerző hatása is, mint bármelyik mûvészeti ág mûvelésének.
8. Néha sok a látszólagos lehetőség is, amelyek olyan körülhatároltak, hogy beléjük bonyolódhat az ember. A kulcs gyakran abban rejlik, hogy hiányzik valami, amit nem mondanak ki. Ezért ilyenkor fontos, hogy megvizsgáljuk a képtelenségeket, és keressünk egy utat, amely elvezet a nyomok nélküli fennsíkról.
9. Tudni öröm, gyakran nem egyszerû, de amennyiben sikerül, mindig jó érzés. Megcsinálni valamit már nehezebb. Megmagyarázni, hogy milyen következményei lesznek, majdnem lehetetlen. Teller Ede
10. Ahhoz, hogy valamit elérhessünk, először bölcsebb tudni, hogy miért nincs, mint azt, hogy merre is van. Mert különben az odavezető utat újra és újra ugyanazokkal a tévedésekkel és rossz megoldóképletekkel közelítjük meg. Tari Annamária