Ugrás a tartalomra
Egy nőt senki nem készít fel arra, hogy mivel jár az anyaság. A manapság nagyon népszerû "ijesztgetős könyvek" lányregények ahhoz képest, amivel időnként az ember szembesül.
Kapcsolódó idézetek
-
Senki se tud felkészíteni arra, mi történik, ha gyereked születik. Amikor a karodban tartod a babát, és tudod, mostantól ez a kötelességed. Senki se tud felkészíteni a szeretetre és a félelemre. Senki sem tud felkészíteni a szeretetre, amit a szeretteid éreznek iránta. És semmi sem tud felkészíteni a gyermektelen barátok közönyére.
-
A regény és az élet között az az egyik különbség, legalábbis ami a gyermeknevelést illeti, hogy az ember az előbbit veszedelmessé, kiszámíthatatlanná, hajszálon múló, szívfájdító és katasztrofális dolgokkal telivé szeretné tenni. Az utóbbit viszont? Az utóbbit a lehető legeseménytelenebbé.
Laurie Frankel
-
Az ember teljesen megbolondul, ha szülővé válik. Alternatív valóságban éli az életét, ahol a veszélyek sokkal nagyobbak (igaz, az örömök is hisztérikusak), ahol az idő relativizálódik, ahol minden köhögés halálos kór jele, ahol egy-egy frissen tanult mondóka azt bizonyítja, hogy a gyerek, mondjuk ki, egy igazi zseni. Szülőként minden olyan "nagyon-nagyon". Nem ismerünk mértékletességet. Minden exkluzívnak tûnik, pedig a valóságban a gyereknevelés a világ leginkább egyetemes élménye.
D. Tóth Kriszta
-
Anyának lenni, noha kívülről ez nagyon másként látszik, a világ egyik legmagányosabb feladata. Telis-tele van az ember kérdésekkel és kételyekkel, amelyeket vagy megfogalmaz a környezetének, vagy nem. Ha úgy dönt, hogy utánanéz, akkor leöntik mindenféle információval, mint valami nyúlós masszával, hogy alig győz levegőt kapni alatta. A túlélés a tét, kinek van itt ideje mindig, minden egyes problémát átgondoltan és megfontoltan megoldani. Ráadásul, ha egy kész, rögtön ott van helyette három másik. És senkire, ismétlem, senkire nem számíthat úgy, ahogy saját magára.
D. Tóth Kriszta
-
Az, hogy otthon maradjon egy nő a gyerekeivel, manapság rémálom és súlyos teher. Ehelyett a nők képesítéseket szereznek (általában valami elméleti baromságot) és minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy olyanok legyenek, mint a férfiak. Úgy dolgoznak, mint a férfiak; úgy öltöznek, mint a férfiak; igyekeznek úgy gondolkodni, mint a férfiak; úgy beszélnek, és úgy cselekednek, mint a férfiak – sőt, néhányan még úgy is néznek ki, mint a férfiak. Mivel az okos nők legjava a tanulással van elfoglalva, a butább nők szülik a több gyereket, így aztán az egész emberi faj egyre silányabb lesz, mivel az átlag intelligencia esik, ha a butább nők szülnek a legtöbbet.
-
Azok a könyvek, amiket később olvasunk, (...) sosem elégítenek ki úgy, mint azok, amiket gyerekkorunkban felolvastak nekünk, mert a gyerekkori könyvek egy nagyon egyszerû világot ígérnek, ahol ismerősek a szabályok, de a későbbi könyvek bonyolultak, és ellentmondásosak: saját kiábrándító tapasztalatainkra emlékeztetnek.
Graham Greene
-
Soha senki nem biztos benne, hogy készen áll egy gyerekre. Ezért olyan ijesztő, és ezért olyan különleges.
-
Szeretnék majd unokákat, na de gyereket? A gyereknevelés rémisztő feladatnak tûnik.
Alex Honnold
-
Mi a legfélelmetesebb egy asszony számára? Hogy megözvegyül, mert miként is boldogulna egyedül? Hiszen nem csak pénzből lesz sokkal kevesebb a családban, de a gyerekek apa nélkül nőnek fel, sokan bántják őket emiatt, s ha kinn tombol a vihar, és ők félnek, nincs kinek a vállára hajtani a fejüket.
Jü Hua
-
El nem tudom képzelni, milyen lehet férfinak lenni. Férfinak lenni ijesztő, a társadalmi elvárások nagyobbak és félelmetesebbek, teljesíteni kell. Én bármikor megengedhetem magamnak, bár csak ritkán szoktam, hogy visszabújjak amögé az imázs mögé, hogy istenem, én egy esendő nő vagyok.
Lángh Júlia