Egy olyan pillanatban, amikor az összetartozás, a közösség tudata felerősödik, a mellőzöttség, a kitaszítottság érzése is erősebben jelentkezik a magányos embereknél.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az embernek fel kell adnia az otthonát, az elkülönülés érzése keríti hatalmába. Sara Crowe
2. A magány messze nem csak azt jelentheti, hogy valaki bezárkózik egyedül egy szobába. Tömegben is érezheti magát az ember magányosnak, és az a legfájdalmasabb érzés. Freddie Mercury
3. Mindannyiunk életében elérkezik a magányosság felismerésének pillanata. Amikor szenvedünk. Legyen bár csendesen sajgó vagy élesen ordító fájdalom a testünkben, vagy akár gondzakatoló kilátástalan jajkiáltás a lelkünkben, tudjuk: a szenvedésünkkel egyedül vagyunk. Aki szenved - magányos. És aki magányos - szenved.
4. Ha az ember beteg és magatehetetlen, könnyen magányosnak érzi magát. Nem tud egyedül megfordulni az ágyban, nem tud egyedül kiülni a székre, nem tud telefonálni, nem tud válaszolni az e-mailjeire. Nem elég, hogy át kell élni ezt a nyomorúságot, még az ember méltóságát is kikezdi.
5. Egy tömeg közepén is érezheti magát magányosnak az ember. Sherrilyn Kenyon
6. Különösen megerősödik a kettősség érzése, ha a szerelem boldogsága a tökéletes egymásra találásban fejeződik ki, vagy teljesen hiányzik az az érzés, hogy két külön lény vagyunk. Immanuel Kant
7. Amíg elkülönítjük magunkat, könnyû az embereket hibáztatni. Amint elismerjük, hogy összetartozunk, több felelősséget kell vállalnunk magunkért és másokért. Andrew Matthews
8. Mikor az emberek ráeszmélnek arra, hogy milyen is magányosnak lenni, kedvessé válnak.
9. Ha újra felfedezzük a magányos pillanatokban rejlő gazdagságot, sokkal kevésbé valószínû, hogy elveszettnek érezzük magunkat mások nélkül, és a mai időkben ez létfontosságú. Ráadásul nagy valószínûséggel jobban meg is szeretjük önmagunkat.
10. A magányosság érzésének elviselésében - öreg és fiatal korban egyaránt - az egyik legértékesebb menedéket a természet közelsége adja. Aki beágyazva érzi magát a keletkezés, az élet, az elmúlás nagy összefüggéseibe, annak nem kell félnie a magánytól, az öregedéstől, az élet küzdelmeitől, az elmúlástól.