Ha az embernek fel kell adnia az otthonát, az elkülönülés érzése keríti hatalmába.

Kapcsolódó idézetek

1. Az érzések csak rontanak a helyzeten, amikor az embernek menekülnie kell.
2. Egy olyan pillanatban, amikor az összetartozás, a közösség tudata felerősödik, a mellőzöttség, a kitaszítottság érzése is erősebben jelentkezik a magányos embereknél. Bernard Minier
3. Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de aztán már nem egyéb, mint lerombolt erősség, amely minden világtáj felé nyitva van. És kezdődik a szorongás, annak a tudata, hogy nem vagyunk. Antoine de Saint-Exupéry
4. Az otthon egy érzés, amikor tartozol valahova, és kellesz valakinek.
5. Van az a pillanat az életben, amikor rájössz, hogy a ház, amiben felnőttél, már nem az otthonod, és még ha van hova lerakni a cuccaidat, az otthon érzése hirtelen megszûnik. (...) Nem fogod érezni ezt az érzést, amíg nem hozol létre magadnak egy otthont a saját gyerekeidnek, a családnak, amit te hozol létre. (...) Talán ez az, ami egy család valójában: egy csomó ember, akinek ugyanaz a képzeletbeli hely hiányzik.
6. A bûntudat magányossá tesz, a bûntudat elszigetel.
7. Az otthon az a hely, ahonnan ha elmész, hiányozni fog.
8. A veszteségeket nehezebb volt elviselni, ha az embernek nem volt hazája. Erich Maria Remarque
9. Ha az ember otthonába betörnek, teljesen összeomlik a biztonságról alkotott illúziója. Ha már otthon sem vagyunk biztonságban, akkor sehol. Bill Watterson
10. Az idő megszûri az ember érzéseit. Berkesi András