Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Egy természeti jelenséget nem lehet bírálgatni. A természetbúvár megfigyeli, leírja, osztályozza, kutatja az okát, célját s következtet is belőle erre-arra, de tartózkodik attól, hogy egyéni tetszését vagy nemtetszését nyilvánítsa. Nem érdemelné meg a tudós nevet az a növénytudós, aki például megharagudnék a mácsonyára, mert "haszontalan" gyom és agyba-főbe dicsérné a búzát, mert abból élünk, vagy lenézné a kis pipitért törpe volta miatt és magasztalná a sudár, égbenyúló fenyőt. A nyelvtudós is tudomásul vesz minden nyelvi jelenséget, úgy, amint van, azon nyersen - salakosan - szennyesen, anélkül, hogy ezt helyeselné s azt helytelenítené.

Kosztolányi Dezső
🌅 Nyugdíjba vonulás 🔭 Csillagászat
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A tudós nem azért tanulmányozza a természetet, mert az haszonnal jár, hanem azért, mert örömét leli benne; és azért leli benne örömét, mert a természet gyönyörû. Ha nem volna gyönyörû, akkor nem volna érdemes megismerni, és ha nem volna érdemes megismerni, akkor élni sem volna érdemes. Henri Poincaré
  2. A tudós nem azért tanulmányozza a természetet, mert az haszonnal jár, hanem azért, mert örömét leli benne; és azért leli benne örömét, mert a természet gyönyörû. Ha nem volna gyönyörû, akkor nem volna érdemes megismerni, és ha nem volna érdemes megismerni, akkor élni sem volna érdemes. Henri Poincaré
  3. Egy természettudományi mû nem az örökkévalóságnak szól. Az adott kor tudományát építi, ahhoz viszonyul, és annak a keretei között marad akkor is, ha esetleg forradalmian új eszméket tartalmaz. A tudomány az örök emberi érzéseket és kérdéseket hivatalból elkerüli. A természettudós írásmûve akkor is nagyon gyorsan elavul, ha gondolatai, felfedezései sokáig fennmaradnak. Mérő László
  4. A természetvizsgáló, aki megfejti, leleplezi a természet törvényeit, ugyanazt a gyönyörûséget érezheti - és ugyanazt a gyönyörûséget szerzi a megértőnek, és ez az, amiért hálával tartozunk neki - , amit a mûvész, az író vagy a festő él át.
  5. A növények annyi mindent kínálnak az embereknek! A tudósok végtelen sok új kérdésen elmélkedhetnek, ahogy a modern technikák újabb és újabb ismereteket tárnak napvilágra a növények biológiájáról. A természetbúvárnak mindig ott a lehetőség, hogy egyre nagyobb csodálattal adózzon a természetnek, hiszen egy egyszerû nagyító is új ablakot nyithat a világra. A mûvésznek? Micsoda gazdag forrás a növényvilág a toll, az ecset és a fényképezőgép számára! Egy gyereknek pedig varázslat, ahogy a földbe ültetett gumóból egy gyönyörû virág sarjad. Jane Goodall
  6. Egy igazi természettudós nem lehet istentagadó. Aki olyan mélyen betekinthet Isten mûhelyébe, mint mi, és annyi alkalma van csodálni mindentudását és örök rendjét, annak alázattal térdet kell hajtania a szentséges Isten ténykedése előtt. Johann Heinrich von Mädler
  7. Egy igazi természettudós nem lehet istentagadó. Aki olyan mélyen betekinthet Isten mûhelyébe, mint mi, és annyi alkalma van csodálni mindentudását és örök rendjét, annak alázattal térdet kell hajtania a szentséges Isten ténykedése előtt. Johann Heinrich von Mädler
  8. A természettudós modelljátékait úgy változtatgatja, úgy csiszolja, hogy azok mindig tükröznek valamit a rajta és társadalmán kívüli objektív valóságból. Ez a legfontosabb jellemzője a természettudományoknak. A vallások, bölcsen, nem foglalkoznak a bizonyítással, a hit elegendő és egyetlen feltétele tanaik elfogadásának. A hívő számára érdektelen bármiféle kicsinyes bizonyság. A vallás lényegét, a hit nagyszerûségét zúzná össze, ha hitünket kívülállók idegen feltételeinek vetnénk alá. Csányi Vilmos
  9. A természettudományban (...) nem az a fontos, hogy megoldjuk a saját korunkban népszerû problémákat, hanem az, hogy megértsük a világot. E munka közben kitaláljuk, milyen magyarázatok lehetségesek, és milyen problémák vezethetnek el ezekhez a magyarázatokhoz. A természettudomány fejlődése jórészt a megválaszolandó kérdések megtalálását jelenti. Steven Weinberg
  10. Az anyag és a szellem, a lét és tudat valóságos viszonyát felismerve, a természeti törvények mögött az ember már nem az isteni bölcsességet csodálja többé, hanem feltárásukban a tudomány felemelő és izgató hatalmát értékeli. Minél jobban sikerül e törvények mélyére hatolnunk, annál inkább elhalványul bennünk a természetfeletti erőkbe vetett hit érzelmi igénye is és válik a természetbúvár kutatómunkájában szabaddá.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat