Egyszer az újságírók megkérték Albert Einsteint, hogy magyarázza el a relativitáselmélet?">relativitáselméletet. Einstein így válaszolt: "Korábban azt hittük, hogy ha a világegyetemből minden anyag eltûnne, akkor is megmaradna a tér és az idő; a relativitáselmélet szerint az anyaggal a tér és az idő is eltûnik." Hasonlót mondhatunk az anyagi világról is. Az anyagok alkotják a civilizáció szövetét. Nélkülük darabokra hullna az általunk ismert "normális élet".

Kapcsolódó idézetek

1. Korábban azt hittük, hogy ha a világegyetemből minden anyag eltûnne, akkor is megmaradna a tér és az idő; a relativitáselmélet szerint az anyaggal a tér és az idő is eltûnik. Albert Einstein
2. Némileg rejtélyes az a tény, hogy a Világegyetem egész anyagtartalma az általános törvényszerûségeknek engedelmeskedik. Ha a világmindenség valóban véletlen jellegû volna, és tisztán valószínûségi alapon mûködne, akkor azt várnánk, hogy a fizika törvényei által megfogalmazott szabályszerûségek egy idő után megváltoznának vagy akár meg is szûnnének. Egy olyan világegyetemben, amelyben bármi megtörténhet, akár az is előfordulhatna, hogy a fizika alapvető törvényei egyszerre csak érvényüket veszítik. Keith Ward
3. Mi. Egy négyórás beszélgetés röpke 5 percnek tûnik, pár külön töltött nap több hétnek. Itt az ideje, hogy Einstein relativitáselméletét új módon értelmezzük, méghozzá az eszeveszett szerelem nevû tézissel kiegészítve.
4. Az az ember is, aki azt mondja, hogy nincs Isten, ellentmond egy fontos filozófiai alapelvnek. Õ mint véges értelemmel bíró személy tesz abszolút kijelentést a végtelen természetéről. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy mennyi az emberiség teljes tu­dása. Albert Einstein, a Nobel-díjas fizikus azt mond­ta, hogy az emberiség a teljes tudásnak kevesebb, mint egy százalékát képes felfogni. Ha a teljes tudás­nak csupán egy százalékával rendelkezünk, nem lenne lehetséges Isten számára, hogy a maradék kilencven­kilenc százalékban létezzen?
5. Energia anyag nélkül, hús nélkül - ez semmi (...). Az energiaáramlás, az egység, a szingularitások, mindezek értelmetlen absztrakciók, a dús képzelet termékei. Az anyag olyasmi, ami nélkül semmi sem létezik, sem a tér, sem az idő, sem a dolgok, sem a gondolatok. Ez tehát a mindenség.
6. Azon anyagösszeg, mely a mindenséget alkotja, `amint egy porszemmel is az idők folytán nem szaporodhatik, úgy egy porszemet is magából el nem vesz. Az anyag meg nem semmisíthető, az anyag halhatatlan. Mentovich Ferenc
7. Az idő furcsa dolog. Ha várjuk, hogy valami jó történjen, úgy érezzük, hogy nagyon lassan telik. De az idő nem is valóságos: egy fogalom, amit tudósok találtak ki a Föld Nap körüli tökéletlen mozgása alapján. De miért olyan fontos számunkra valami, ami nem más, mint egy elmélet? (...) Sosincs elég időnk: munka, család, élet, halál. Valami miatt mindig kevés az időnk, ezért használjuk ki azt az időt, amink van.
8. Ha olyan leírást adunk a világról, a térről, az időről, egy tárgyról, amely nem veszi figyelembe a nézőpontokat - amely kizárólag "kívülről" készült -, akkor sok mindent elmondhatunk ugyan, de a világ néhány kulcsfontosságú vonatkozása veszendőbe megy. A nekünk adatott világ ugyanis belülről, s nem kívülről szemlélt világ. Carlo Rovelli
9. Azt képzeltem, hogy kívülem senki és semmi sem létezik az egész világon, hogy a tárgyak - nem tárgyak, hanem képzetek, melyek csak akkor jelennek meg, amikor rájuk irányul figyelmem, és mihelyt megszûntem rájuk gondolni, ezek a képzetek nyomban eltûnnek. Szóval Schellinggel egyeztem abban a meggyőződésben, hogy nem a tárgyak léteznek, hanem a hozzájuk való viszonyom. Lev Tolsztoj
10. Az anyag nem létezik. Az anyagi világ csak a szellem terméke, a szellem pedig, a szellem az életerő, amely néha ideiglenesen anyagi alakot ölt, érted, csak magára ölti. Minden körülöttünk csak tünemény.