Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Elég volna megfejtenünk az Embert, hogy megfejtsük a Mindenséget - mint ahogy a Mindenség megfejthetetlen marad mindaddig, amíg nem sikerül megfelelő módon elhelyeznünk benne az Embert, mindenestül, torzítás nélkül, - a teljes Embert, vagyis nem csak testrészeivel, hanem gondolkodásával együtt.

Pierre Teilhard de Chardin
🌙 Éjszaka 🎖️ Katonatiszt
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Ha végtelen az ismeretlen, akkor a tudás lehetőségei is végtelenek. Az ember lehetőségei is végtelenek, mert az ember: maga az önmagát megismerő tudás. A legfőbb értelem nem az embertől függetlenül létező valami a világmindenségben. Az ember - része ennek az értelemnek. Talán a legfontosabb része. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
  2. Minden állati lénynek, jelesül az embernek, ahhoz, hogy megállhassa a helyét a világon és boldogulhasson, szüksége van rá, hogy bizonyos megfelelés és arány legyen akarata és értelme között. Minél pontosabban és helyesebben találta el ezt a természet, annál könnyebben, biztosabban és kellemesebben fogja életét leélni. Mindamellett már a voltaképpeni helyes pontnak a puszta megközelítése is elégséges lesz arra, hogy a romlástól megóvja. Arthur Schopenhauer
  3. Hogyan gyógyíthatnánk meg az emberiséget másképpen, mint hogy felmutatjuk előtte a világ minden romlottságát; hogyan tisztíthatnánk meg másképp a világot, mint hogy megértetjük vele, micsoda aljasságokra képes? Minden a megértésen múlik.
  4. Miként lehetséges az, hogy a humán létezés, ellentétben a növényi és az állati létezéssel, mindenképpen és hajszálpontosan úgy zajlik le, ha gondolkodással gazdagítjuk ezt a létet, mint ha nem gazdagítjuk gondolkodással, miképpen mondhatjuk ki ép elmével, márpedig az elménk ép, hisz bármit teszünk, az ép marad, ha nem marad az, akkor elhullunk, kihullunk a sorból, és jön a helyünkre a másik, kit érdekel ez az univerzumban, hogy te vagy más, tökmindegy. Krasznahorkai László
  5. Az emberi lét egész törvénye csakis abban rejlik, hogy az ember mindig tudjon meghajolni a mérhetetlen nagy előtt. Ha az embereket megfosztják a mérhetetlenül nagytól, akkor nem élhetnek tovább, hanem meghalnak kétségbeesésükben. Az embernek éppen annyira szüksége van a mérhetetlenre és a végtelenre, mint arra a kis bolygóra, amelyen lakik. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
  6. Érniök kell a dolgoknak, hogy érthetőbbek legyenek. Vagy még helyesebben: a dolgok várnak, míg az emberek megértése hozzájuk fejlődik. Rippl-Rónai József
  7. Nem tud mindent az ember, sosem fog mindent tudni, de olykor képesek vagyunk azt hinni, hogy igen, talán mert abban a pillanatban nem fér több a lelkünkbe, tudatunkba, elménkbe, abba, hívjuk bárminek, ami apránként többé-kevésbé emberré tesz. José Saramago
  8. Az ember gondolatának, ha a természetet akarja megmagyarázni, olyan tág terjedelmûnek kell lennie, amilyen maga a természet. Arthur Conan Doyle
  9. Az emberi test fantasztikus munkamorállal bír, matematikai mestermunka, egészen az utolsó fénysugárig. Az agyunk egy végtelen egyenlet, és amikor az emberiség megoldja, az nagyobb csoda lesz, mint a holdra szállás. Az univerzumnak nincs nagyobb rejtélye, mint az ember. Fredrik Backman
  10. Minden dolognak van filozófiája, sőt, mi több: minden dolog filozófia. Minden ember, tárgy és esemény a természet egy meghatározott gondolatának, egy sajátságos világszándéknak megtestesülése. Az emberi szellemnek azt az eszmét kell kutatni, mely benne rejtezik minden tényben, azt a gondolatot, melynek minden tény pusztán formája. A dolgok gyakran csak később nyilvánítják ki igazi értelmüket. Egon Friedell
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat