Elér a végzet, akár a halál; A szarvak kínja ránk van mérve már Az anyaméhben.

Kapcsolódó idézetek

1. Születésem előtt valami szörnyû, főbenjáró bûnt követhettem el. Születés által életre lettem ítélve. Karinthy Frigyes
2. Az élet kellős közepén is a halál leselkedik ránk. Stephen King
3. A múlt kísért, a jelen összezavar, a jövő halálra rémít.
4. Olyanok vagyunk, mint a bárányok, amelyek a mezőn játszanak, miközben a mészáros már kiszemelte egyiket-másikat: hisz nem tudjuk jó napjainkban, mily csapást határozott el számunkra bármely pillanatban a végzet - betegséget, üldözést, elszegényedést, elnyomorodást, vakságot, megőrülést, halált. Arthur Schopenhauer
5. Amint megszületünk, onnantól szöszöl rajtunk a halál, (...) aztán végül így vagy úgy, elvisz mindenkit a kaszás, tokkal-vonóval. Bödőcs Tibor
6. Olykor maga a túlélés egy halálos ítélet.
7. A gonoszság ugyanonnan tör fel, mint a sarokba szorított állatokból a támadási kényszer.
8. Így táplálkozom a halállal, És így lakik jól ő velem; Az életem rég nem enyém már, Vadhúsként nő a szivemen. Pilinszky János
9. A halál megrendít bennünket még akkor is, ha tudjuk, hogy jönnie kell. John Steinbeck
10. A bánat lerágja rólunk a hivalkodó cafrangokat; az uraságok éppen úgy sírnak, mint a jobbágyok. Gozsdu Elek