Élni csodálatos mutatvány. De egyet ne feledj! A nyulat, amit elővarázsolsz a cilinderből, te tetted bele! Nem mások. Te magad. Ezt mindig elfelejted, és ebből van a legtöbb baj. Mi abban a megfordított tudatban élünk, hogy mindenért mások a hibásak. (...) Mindig mások. Mások felelnek az én életemért. Nem emlékszünk rá, hogy a nyulat mi tettük a cilinderbe.

Kapcsolódó idézetek

1. Az a legrosszabb, mikor az ember elhárítja magától a felelősséget és tagadja, hogy teljesen meg van zavarodva az elméje. Mindannyian be vagyunk csavarodva, akár elhisszük, akár nem. A legtöbben nem hiszik el. Az élet egy nagyon hosszú utazás, és én tudom, hogy ez van. Hát te?
2. Folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Majdnem minden percben, mert a világ egy pillanat alatt változik és nincs idő hátrafelé tekintgetni. Néha a változást ránk erőltetik. Néha véletlenül történik. De a legtöbbet mi okozzuk. Nekünk állandóan új ötletekkel kell előjönnünk, hogy helyrehozzuk magunkat. Ezért változunk. Alkalmazkodunk, újrateremtjük saját magunkat. Csak biztosaknak kell lennünk benne, mert ez a javulás első lépése.
3. Nem tehetünk egész életen át másokat felelőssé azért, mert olyan nehéz a dolgunk. Valamikor fel kell vállalnunk a felelősséget életünkért. Mindannyiunkban megvan a kísértés, hogy megkerüljük a problémákat, és elmeneküljünk a nehézségek elől. (...) Ha a Lélekből élsz, nem fogsz elmenekülni személyes problémáid és környezeted konfliktusai elől, hanem kézbe veszed azokat. Anselm Grün
4. Nem azok vagyunk, akiknek az emberek látni szeretnének. Azok vagyunk, akik lenni akarunk. Mindig könnyû másokat hibáztatni. Egész életedben hibáztathatod a világot, de a sikereid és a kudarcaid a te felelősséged. Paulo Coelho
5. Az emberek úgy haladnak át az életen, hogy sok olyasmit tesznek vagy mondanak, ami apróság ugyan, mégsem kellene. Szinte azonnal el is felejtik, észre sem veszik, kit mivel bántottak meg, hol milyen károkat okoztak. Pedig mindig, mindennek van következménye. Ez lenne a legfontosabb, amit minden embernek, neked is meg kellene tanulni.
6. Abban a világban élünk, amit kitalálunk magunknak. Meghatározzuk, mi jó, mi nem, jelentéstérképeket rajzolunk. Aztán egész életünkben azzal küzdünk, amit kifundáltunk magunknak. A gond az, hogy mindenkinek megvan a maga verziója, ezért olyan nehéz az embereknek szót érteniük egymással. Olga Tokarczuk
7. Csak higgye az élet, hogy engem már végleg beskatulyázott! (...) De az élet nagyon téved, mert végtére is: emberek vagyunk. Ember vagyok... akármilyen furcsa, én magam is. Ember. És az ember sokszor megtréfálta már az életet, mikor az azt hitte, sikerül bennünket tökéletesen gúzsba kötnie. Saul Bellow
8. Néha olyan tökéletes az élet, nem? Muszáj, hogy az legyen, hogy feledtesse a nehézségeket, melyeket elénk gördít. Meg kell tanulni járni, megtanulni beszélni, fel kell venni azt a nevetséges kalapot, amit a nagyitól kaptál. Nincs beleszólásod a dolgokba. Aztán ahogy idősödsz, megválaszthatod, hogy milyen kalapot vegyél fel, de azt nem, hogy mit tesznek a fasírtba a menzán, vagy hogy szerelmes leszel-e. Történnek dolgok. És meg kell birkózni velük.
9. Az életben az a dolgunk, hogy használjuk az élet adományait, nem az, hogy siránkozzunk és keseregjünk, vagy ujjal mutogassunk azokra, akik rosszat tettek velünk. A legfontosabb kérdés a következő: ha az élet fájdalmat és szenvedést mér rád, te pusztán szenvedni fogsz? Vagy inkább megtalálod a módját a gyarapodásnak és mások szolgálatának? Hittel hiszem, hogy az élet nem velünk, hanem értünk történik, és ránk van hízva, hogy lehetőségre leljünk a kihívásban. Tony Robbins
10. Fura, hogy a halál mindig bûntudatot vált ki. Sokszor észrevettem. Az ember magát vádolja, azon töpreng, mit kellett volna tennie, faggatózik, vajon ő hibázott-e, titkos magyarázatokat keresgél. (...) Ha ilyesmibe botlom, csak azt javaslom az embereknek, hogy éljék tovább az életüket, és amennyire lehet, fordítsanak hátat a múltnak.