Első tekintetre a történelem csupa zûrzavar és véletlenség; másodszorra logikusnak és szükségszerûnek látszik; harmadszorra szükségszerûség és szabadság keverékének; ha pedig negyedszerre is szemügyre vesszük, nem tudjuk többé, hogy mit is gondoljunk róla.

Kapcsolódó idézetek

1. A háborúk csalókán egyszerû színben mutatják fel a történelmet. Világos fordulópontokkal szolgálnak, könnyû megkülönböztetéssel: azelőtt és azután, győztes és vesztes, helyes és helytelen. A valódi történelem, a múlt, nem ilyen. Nem egysíkú, és nem egyenes irányú. Nincs körvonala. Csuszamlós, akár a folyadék; végtelen és kiismerhetetlen, akár az ûr. És változtatható: épp mikor mintát látsz kirajzolódni, a perspektíva megcsúszik, alternatív változat kínálkozik, rég elfeledett emlék merül fel. Kate Morton
2. A történelemben, az olyan jelenségek magyarázatánál, amelyek észszerûtlenek (vagyis amelyeknek észszerûségét megérteni nem vagyunk képesek), elkerülhetetlen a sorsba vetett vakhit. Minél inkább iparkodunk a történelemnek ezeket az eseményeit észszerûen megfejteni, annál észszerûtlenebbeknek és érthetetlenebbeknek látszanak előttünk. Lev Tolsztoj
3. A történelmi fatalizmus elkerülhetetlen ahhoz, hogy megmagyarázzuk az ésszerûtlen jelenségeket (vagyis azokat, amelyeknek ésszerûségét nem látjuk). Minél jobban iparkodunk ésszerûen magyarázni ezeket a történelmi jelenségeket, annál kevésbé ésszerûvé és érthetővé válnak. Lev Tolsztoj
4. Vannak pillanatok, amikor a történelem, annak nagy céljai, hősei nevetségesnek tûnhetnek, sőt komikusnak, de huzamosabb ideig ilyennek látni a történelmet bajos, embertelen, sőt emberfeletti. Milan Kundera
5. A történelem, ahogyan ma ismerjük, túl gyakran nagyon is pontatlan tudomány, de annyira, hogy tény helyett többnyire képzelgés, bemutatás helyett többnyire feltevés. Harry Harrison
6. A múlt - a közhiedelemmel ellentétben - egyszerû: az emlékeket szûrjük, alakítjuk, történetté változtatjuk. A történetek meg épp olyanok, amilyennek csináljuk őket; mondatok: itt írom, kihúzok, hozzáírok, úgy, ahogy én akarom. A részletek eltûnnek, kihullanak vagy lesüllyednek az emlékezetbe, jobb esetben betokosodnak és néha-néha feltörnek váratlan zavart okozva; rosszabb esetben dolgozik és megváltoztatják a lélek kötéseit, szorongássá alakítva a jövőtől való aggódás kapcsolásait. Braun Róbert
7. A történelem elsősorban annak a leírása, hogy nagy emberek nagy dolgokat tesznek; de legtöbbünk élete nem nagy pillanatokból áll, hanem kis pillanatokból, és minden kis választással, minden kis döntéssel meghatározzuk önmagunkat. Õszinték vagyunk? Hûségesek vagyunk? Büszkék vagyunk magunkra? Vagy csalódást okoz az, akivé váltunk? Az élet sose úgy alakul, ahogy tervezzük, váratlan dolgok történnek, amelyek új és izgalmas lehetőségekkel ajándékoznak meg, és előbb vagy utóbb arcul csap minket a valóság.
8. A múlt (...) nem egyszerû dolog. Van, amit csakugyan átéltünk, van, amit szerettünk volna átélni, és van olyasmi, amiről azt képzeljük, hogy átéltük. A három között nincs nagy különbség, csak a természetes bánkódás, amiért sokszor nem úgy sikerültek a dolgaink, ahogyan szerettük volna. Odze György
9. A történelem rálátást kínál a dolgokra. Megértést. Az utánunk jövő nemzedékek sokkal világosabban láthatják a mi korunkat. Persze, csak ha akarják. Visszatekintve érthetőbbé válnak még az olyan dolgok is, hogy mitől tartott két hétig, két hónapig, két évig vagy akár kétszáz évig egy háború. Az utódaink már világosabban fogják látni, hogy a döntéseink közül melyik volt a helyes, és melyik a helytelen. Amikor tombol a harc, akkor még a legjobb emberek sem mindig tudják, mi a jó és mi a rossz. Kate Mosse
10. Nem olyan könnyû a történelemből tanulni. Nem egészen igaz az, hogy megismétlődik a történelem. Az mindég egy kicsit más. Azt nem lehet soha közvetlenül alkalmazni, ami régebben már előfordult. Erdős Pál