Én vagyok a pont egy összetett mondat végén, amely mondat hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, egy másik nyelven kezdődött, és amelyet az elejétől kell olvasni, hogy érteni lehessen a végét.

Kapcsolódó idézetek

1. A halál (...) az a pont, amely sokszor még befejezése előtt lezárja a mondatot, és utána már csak másokban marad valami emlékezet vagy utóhatás. Carl Gustav Jung
2. Te meg én, ez annyi, mint nem tudni, hol végződsz te s hol kezdődöm én, akár a szerelemben. Te én vagyok. Orbán Ottó
3. A végben ott a kezdet... Gyakran hallottam ezt az idézetet. Egész jól hangzik - de mit is jelent valójában? Létezik-e olyan pont, amelyre az ember odabökhet az ujjával és kijelentheti: ezen a napon ekkor és itt, ezzel az eseménnyel kezdődött minden?! Agatha Christie
4. A karácsony olyan, mint egy pont a hosszú mondat után. Itt meg kell állni. Szünetet kell tartani, mert utána egy új mondat következik.
5. Egy ponton túl a kezdetnek folytatássá kell alakulnia, valaminek a megvalósulásává.
6. Minden, ami velem történik, annak én vagyok az oka; oka és a célja is. Egy feladatom van, hogy ezt az egészet minél tisztábban lássam. Minden időpillanatomban tudjam azt, hogy mit miért teszek és annak milyen következménye van.
7. Ha ugyanarról később mond valamit ugyanaz a személy, az más. Én holnap más leszek, mint aki ma vagyok. A múltam is más, a jelenem is más, a jövőm is más az időben. Báthori Csaba
8. Ki mondhatja el, hogy jókor tett pontot a sor végére? Temérdek sor van, egyik sem befejezett, elég egy toldalék, s az egész értelme megváltozik.
9. Tudom, hogy ő más, de ez most más. Meglökött, beleestem. Van összefüggés. Végállomás, beszállás. Szaniszló Judit
10. Mindannak az eredménye vagyok, ami történt és ami történni fog. (...) Ha valamit elrontottam, helyre tudom hozni, vagy legalábbis bocsánatot tudok kérni érte. Ha valamit jól csináltam, az pedig boldogabbá tesz, és még jobban összekapcsol a mosttal. Paulo Coelho