Érdekes... egytől egyig az összes volt barátom megnősült. Együtt vannak velem, szakítunk, aztán megnősülnek. Felhívnak és megköszönik nekem, hogy megtanítottam őket szeretni. Hogy hála nekem, tisztelik és becsülik a nőket... Meg tudnám őket ölni! Miért nem engem kértek feleségül? Nemet mondtam volna, de eszükbe sem jutott. De én vagyok a hibás, mert soha nem éreztem még, hogy megtaláltam volna az igazit... soha...

Kapcsolódó idézetek

1. Soha nem hittem volna, hogy az ember valakit ennyire megszerethet. Hány lány volt, istenem, hány lány, asszony, különböző városokban. Hosszabb, rövidebb ideig. Futó kalandok, néhány hónapos szerelmek. Beléjük bolondultam, tetszettek (...), de mindig ott tudtam hagyni őket. Jött egy másik, egy kívánatosabb, kéznél volt... nem csináltam belőle gondot. Örültem, ha találkoztam velük, de soha nem vesztettem el egészen a fejem. Kiválasztottam őket, elejtettem őket. Szép, sima ügyek voltak. Soha nem hittem volna, hogy valakit ennyire... Talán azért, mert ő választott ki engem. Ezt mindig éreztem, hogy ő választott ki engem.
2. - Tudod, most, hogy érett korba léptél, félek, hogy veszedelmes gondolataid támadnak szép, segítőkész társnőkkel kapcsolatban. - Nem tudod te megbecsülni a hûséges férjedet (...). - A barátnőim mind azon a véleményen vannak, hogy egy férjnél soha nem lehet tudni. - Akkor rossz barátnőket választottál. Agatha Christie
3. Az emberben felmerül néhanapján a kérdés, hogy megéri-e a fáradság. Nem tudom. (...) Valamikor én is azt hittem, amit sokan mások, hogy a kezdetektől megválthatom a világot. Mindent odaadtam. (...) Mert én ilyen vagyok. (...) Vagy fenékig ürítem a poharat, vagy hozzá se nyúlok. Semmire se mentem vele. A világ ugyanúgy rossz irányba halad. És tudod, mi a furcsa? Nem érzem magam vesztesnek. Sem azt, hogy elárultak. Személyes ügy, barátom, az igazságszolgáltatás.
4. Egész idáig elméletben és gyakorlatban is elleneztem a házasságot. De amióta találkoztam veled, arra az elhatározásra jutottam, hogy vállalom a házasságot, ha a feleségem leszel. (...) Te egyedi, nem is, elképesztő kombinációja vagy az ellentmondásoknak, az észnek és az akaratnak, a szépségedet nem is említve. Nem kell megvédenem az elhatározásomat, miért akarlak feleségül venni.
5. Amikor nem volt mit vesztenem, mindent megkaptam. Amikor megtagadtam azt, aki voltam, megtaláltam önmagamat. Amikor megismertem a megalázottságot, és mégis folytattam utamat, megértettem, hogy szabadon megválaszthatom a sorsomat. Nem tudom (...), hogy a házasságom csak egy álom volt-e, amit nem sikerült megértenem, amíg tartott. Tudom, hogy nélküle is tudok élni, de szeretnék még egyszer találkozni vele - hogy megmondhassam neki, amit soha nem mondtam, amíg együtt voltunk: jobban szeretlek, mint saját magamat. Ha ezt elmondanám neki, tovább tudnék menni békében - mert ez a szerelem megváltott. Paulo Coelho
6. Önző vagyok és énközpontú, mint minden ember, aki nagyon-nagyon akar valamit. Annyira vagyok én önzetlen, mint a gyerek, mikor az egész világot követeli magának. Azért szeretném, ha feleségül jönnél hozzám, mert még soha életemben nem találkoztam olyannal, mint te, mert te vagy az egész világ nekem, és mert mindig szerettelek. Pelham Grenville Wodehouse
7. Voltam már egyszer házas és többször szerelmes is, akkor mind az igazinak tûnt. Aztán ahogy az emberek változnak, változik a véleményük is. Gergely Róbert
8. Lehet, van olyan nap, mikor még tagadom, de tudom, hogy mindenedet akarom, ahogy szeretsz, ahogy nevetsz, vagy épp csak hozzám bújsz. És van olyan nap, elfog a félelem, ha nem dobom végre régi életem, félek, nem vársz rám, s így elfordulsz. Ez biztos szerelem, az lesz az ilyen, rég nem keresem, de jó, de ismerem. Dobrády Ákos
9. Amikor megnősülsz, elveszted a barátaid közül azokat, akiknek nem tetszik a választásod. Amikor elválsz, elveszted a maradéknak a felét, mert a feleségek félnek a rossz példától. És később az utolsó negyednek a felét is, ha netalántán újranősülsz. Hervé Bazin
10. Egyszer találkoztam egy elragadó házaspárral. Oly udvariasak és kedvesek voltak egymáshoz, és még sokévi házasság után is oly jó barátoknak mutatkoztak, hogy valósággal irigyeltem az asszonyt. Boldogan cseréltem volna vele. Valaki később elmondta, hogy ezek már tizenegy éve egy szót sem szólnak egymáshoz, ha kettesben maradnak (...) Ebből látszik, hogy sohasem tudhatunk semmit biztosan. Agatha Christie