Ugrás a tartalomra
Erőszak segítségével elérhetővé válhatnak bizonyos célok, de mindig valakinek a kárára, sérelmére. Bár ily módon megszüntethetünk olykor egy problémát, ám mégis teremtünk helyette egy újat. A gondok, a konfliktusok végtelen megoldásában leghatékonyabban az emberi értelem, megértés és a kölcsönös tisztelet segíthet.
Kapcsolódó idézetek
-
Az erőszak máig az emberiség elmebetegségének egyik megnyilvánulási formája. Hiszen kulturális lehetőségeink, melyek részben megvalósíthatók lennének, módot adhatnának rá, hogy konfliktusainkat erőszakmentesen, együttélésünket pedig konfliktusmentesen intézzük - értelmünk segítségével.
Werner Pieper
-
Háborúval nem bosszulhatjuk meg a szenvedéseinket, mert az erőszak erőszakot szül, és az embereket lehúzza saját gonoszságuk és elvakultságuk. Milyen jó is lenne, ha megértethetnénk a gonoszokkal, hogy rosszat csinálnak, ha elfogulatlan és teljes képet adhatnánk nekik! Ez lenne az emberiség igazi diadala!
-
A konfliktusok azon a szinten, ahol keletkeztek - megoldhatatlanok. (...) Az életed értelme éppen az, hogy több légy, és emelkedj egyre följebb és följebb a sötétebb tudati világodból. A konfliktus pedig erre ösztönöz - mert megoldani csak bölcsességgel, megértéssel és szeretettel lehet.
Müller Péter
-
Mindenki maga választja meg fejlődésének útját. Szabad akaratunkkal és a rendelkezésünkre álló erővel bármit kezdhetünk. Szabadon alkothatunk, és alkotásaink által kifejezhetjük belső értékeinket. Lehetőségünk nyílik arra, hogy segítsük és támogassuk embertársainkat, rokonainkat, barátainkat. Ugyanazt az erőt használjuk akkor is, amikor rombolunk. Tönkretehetjük mások alkotását, letörölhetjük arcukról a mosolyt, testileg és lelkileg bántalmazhatjuk. (...) Bármire használjuk is a rendelkezésünkre álló erőt, egyvalami biztos: mindig van egy célunk, még akkor is, ha ez esetleg nem tudatosodik bennünk.
Balogh Béla
-
Először az ember megérti, hogy szenvedései jórészét maga okozza szükségtelenül. Másodszor ennek az okait keresi saját életében. Keresni annyi, mint bízni önmagunkban, hogy képesek vagyunk véget vetni a szenvedésnek. Végül felébred a vágy, hogy utat találjunk a békéhez, mert minden, ami él, boldogságra vágyik. Mind szeretné megnyerni saját legtisztább lényét.
Tendzin Gjaco
-
Sokkal építőbb lenne, ha az emberek megpróbálnák megérteni állítólagos ellenségeiket. Megbocsátani sokkal hasznosabb, mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni. Még hasznosabb megbocsátani, ha dühöd csillapíthatatlan. Élni a lehetőséggel, hogy a rossz helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk, ez a legnagyobb megpróbáltatás.
Tendzin Gjaco
-
Néha az emberek viselkedésükkel boldogtalanságba vagy veszélybe sodorják magukat. Konfliktust keltenek, amikor nincs rá szükség. Akkor is benne maradnak egy bántalmazó kapcsolatban, ha lenne lehetőségük kilépni belőle. Látszólag ok nélkül feladják a saját céljaikat. Az irracionálisnak tûnő viselkedés érthetővé válhat, ha kiderül, mi célt szolgál. Néha azért veszekszünk valakivel, mert a heves érzelmek miatt kevésbé érezzük magunkat magányosnak. Ha gyûlölnek minket, az is jobb, mintha nem vennének rólunk tudomást. Néha jobb együtt lenni bárkivel, mint egyedül lenni. Néha könnyebb feladni valamit, mint kudarcot vallani. Néha jobb a betegség miatt kudarcot vallani, mint egyszerûen csak kudarcot vallani. Tudatalattink énünk védelmében kialakított pótcselekvései értelmetlennek tûnnek, ha nem tudjuk, miért alakultak ki.
-
Több örömet rejt a konfliktus megoldására tett kísérlet, mint amikor sikerül még jobban elmélyíteni azt. Nem mondom, hogy könnyû, de végrehajtható. Nem azt mondom, hogy mindig, csak azt, hogy érdemes megpróbálni!
-
Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
-
Azt szokták kérdezni: hogyan élhet az ember kormányhatalom nélkül? A kérdésnek az ellenkezőnek kellene lennie: az ember mint értelmes lény, hogyan élhet az erőszak nyomása alatt? Az ember vagy értelmes lény, vagy nem az. Ha nem az, akkor mindent csak az erőszak intézhet el, de viszont akkor semmi alap sincs arra, hogy némelyeknek van joguk a hatalomra, másoknak pedig nincs. Ha azonban az ember értelmes lény, akkor a közösséget nem az erőszakra, hanem az értelemre kell alapítani.
Lev Tolsztoj