És nem tudom, mi fáj majd jobban: Mi itt örökre elveszett, Vagy ami él a multban, s onnan Kivenni többé nem lehet?

Kapcsolódó idézetek

1. Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember. Stephen King
2. Valóban elfeledkezem, S mit érzek, nem tudom: Jövő-e, mult-e vagy jelen? Öröm vagy fájdalom? Vajda János
3. Van, ami soha nem lesz ugyanolyan, mint Azelőtt. Van, amit nem hozhatsz vissza. Van, ami örökre eltûnt. Mary E. Pearson
4. Ha vissza kellene néznem az életemre, hogy kijelöljek egy boldog pillanatot, akkor azt is tudnám, hogy az a pillanat ott maradt a múltban. Hogy soha többé nem hatna ugyanazzal az erővel. És ez nagyon fáj. Cecilie Enger
5. Nem tudom, mi lesz ezután. Nem tudom, meddig tart. Nem látom a végét. A jövő számomra már nagyon rég elveszett. Csak az itt és most van, a múlttal megmérgezve. A jövő ismeretlen. Félek az ismeretlentől. A holnaptól. Minden egyes elkövetkezendő perctől.
6. Talán jobb, ha valami soha nem is volt a miénk, mintha valaha a miénk lehetett, majd örökre elvesztettük.
7. Az ember élhet tovább úgy is, hogy elvesztette azt, akit a legjobban szeretett, de az az élet már sosem lesz a régi. Nora Roberts
8. Úgy érzi, elvesztett valamit, ami soha nem is volt igazán az övé, ami még rosszabb, mint ha egyszerûen elvesztette volna.
9. Talán csak napjaim vannak hátra, és utána... ki tudja, mi lesz velem? Meghalok és eltûnök, mintha sosem lettem volna? Semmivé válok az érzéseimmel és az emlékeimmel együtt? Elfelejtem a szeretteimet, és sohasem láthatom már őket? Vajon fájni fog az elmúlás? A. O. Esther
10. Ami nem volt enyém, törik is össze. Amit nem éltem, hiányzik örökre. Volker Braun