Ez a dolog ugyanilyen fontos lesz holnap is? És a jövő héten? Egy hónap vagy egy év múlva? Általában már a jövő hétnél kiderül, hogy fikarcnyit se lesz jelentős, és ettől megnyugszom. Így csak a dolgok kicsiny része az, amivel valóban érdemes foglalkoznom.

Kapcsolódó idézetek

1. Abban a pillanatban lesz valamiből titok, ahogy megjelenik annak szándéka, hogy elrejtsük valaki vagy valakik elől. Talán a holnapi vagy a jövő heti beszélgetés alkalmával kell majd eltitkolnunk az információt, de az is lehet, hogy erre sohasem lesz szükség, viszont e körülmények nem változtatják meg abbéli szándékunkat, hogy a titkot elrejtsük mások elől. Michael Slepian
2. Annak, aki várakozik, van ideje, amit nagyon sok mindenre lehet használni. Egy másodperc alatt van idő elmosolyodni. Egy perc alatt lehet nevetni és nevettetni. Egy óra alatt lehetséges akár kacskaringós beszélgetést is folytatni. Egy nap alatt sok csendes pillanatra kerül sor, amikor egyáltalán nem történik semmi. Egy hét alatt icipici növekedés figyelhető meg. Egy hónap alatt az icipici is egy kicsit többet nő. Egy év már olyan hosszú idő, hogy abba nem is szabad belegondolni. Timo Parvela
3. Nem fogom azt mondani, hogy nem érdekel a pénz. A pénz igenis fontos. De nem a legfontosabb. (...) Amikor elérsz az életed egy bizonyos pontjára, akkor a pénz már nem fog motiválni. Cristiano Ronaldo
4. Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. (...) Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet.
5. Egyes dolgok nem többek önmaguknál, nem tartanak sokáig, helyet foglalnak a szívedben és legközelebb okosabb leszel... ha annyira fontos vagyok neked, tiszteld az érzéseimet, és éljük tovább a saját életünket.
6. Ki vagyok én? Mi a múltam? Mi lesz a jövőm? Ezeket a kérdéseket minden ember felteszi legalább egyszer az életében (...), ámbár csak serdülőkorban aggasztóak ezek a problémák. Bizonyos kor után az ember elunja az efféle haszontalan gondolatokat.
7. A gyors, lehetőleg azonnali - vagy legfeljebb másnapra halasztott - változások kecsegtetnek valós sikerrel. Mert ha elindul a huzavona, hogy előbb erőt gyûjtesz, rákészülsz, és csak a jövő héten vagy a jövő hónapban kezded el a dolgot, akkor valószínûleg minden marad a régiben.
8. A holnapra halasztásokban elvész a lényeg, az igazi értékek. Sokan erre csak akkor jönnek rá, mikor beteg gyermekük ágya mellett virrasztanak, szerelmük temetésén állnak félig eszméletlenül a fájdalomtól, vagy mikor az orvosuk lemondóan közli, hogy már csak néhány hónapjuk van hátra. Akkor - ha tehetnék - odaadnák mindenüket, hogy visszatekerhessék a kegyetlen időt, ami folyton rohan vagy vánszorog, de soha nem telik pont jó ütemben, hogy boldogok lehessünk minden elvesztegetett napon.
9. Ne aggódjatok a jövő miatt! Avagy aggódjatok, de legyetek tisztában azzal, hogy az aggodalom annyit használ, mintha valaki egy matematikai egyenletet próbálna megoldani rágózással. Az élet igazi nagy problémái úgysem férnek aggódó fejeitekbe, azok olyanok, amik a semmiből jönnek majd elő egy unalommal teli kedden, délután négykor.
10. Végül nem a nagy nyilvanos pillanatok számítanak, hanem az apró pillanatok, amiket közben észre sem vettél. Azokra fogsz majd emlékezni.