Bucsi Mariann

Ez a dolog ugyanilyen fontos lesz holnap is? És a jövő héten? Egy hónap vagy egy év múlva? Általában már a jövő hétnél kiderül, hogy fikarcnyit se lesz jelentős, és ettől megnyugszom. Így csak a dolgok kicsiny része az, amivel valóban érdemes foglalkoznom.

A valódi szeretet (...) nem bánt, nem használ ki, nem aláz meg, nem minősít és nem birtokol. Ehelyett türelmes, odafigyelő, odaforduló, tiszteletben tartó és elfogadó.

Olyanok vagyunk, mint a színészek. Mintákat követünk, amelyeknek megvannak a jól bevált forgatókönyvei. De abban a pillanatban, ahogy nem végszavazzuk a másikat, ő is kénytelen lesz kiesni a szerepéből.

Valójában sosem tudjuk, mit gondol vagy érez egy másik személy, csak feltételezhetjük, hogy ezt vagy azt. Ezek a feltételezések pedig a saját bensőnkből fakadnak. Az agy egyszerûen nem tud mit kezdeni a hézagokkal, így aztán kipótolja azokat. Legyen az egy másik ember története vagy cselekedete. Csak sokszor ezek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Mindaddig, amíg hagyjuk, hogy a mintáink, a berögződéseink, a Mi a helyes? kérdésre adott válaszaink mentén éljük az életünket, csak megnehezítjük mind az Õrangyalaink, mind pedig a saját életünket.

Fontos arra hallgatni, amit a szívünk és a lelkünk súg nekünk, és ehhez bizony néha-néha el kell csendesedni. Elhallgattatni a bennünk dúló gondolatokat és érzéseket. Kilépni a múltból és a jövőből, és megélni az itt és most pillanatát, mert bizony a szívünk csak a jelenben tud hozzánk szólni.

A Sorsnak, az Univerzumnak, Istennek, vagy nevezzük bárhogy is, van egy kijelölt útja számunkra, és ha hagyjuk, hogy szeretettel terelgessen az utunkon úgy, hogy nem írjuk folyton felül a dolgokat, akkor talán valóban könnyebb az életünk. Mert bizony így is, úgy is arrafelé fogunk menni, ami a számunkra, a szívünk számára a követendő út.

A veszekedések csak olyanok, mint a sûrû, nyári zivatar, mely elmossa az összegyûlt port. Ahogy az eső felfrissíti a földet, ez az első igazi vitánk is úgy hozott vérpezsdítő üdeséget a kapcsolatunkba.

Ha bármi zavar egy másik emberben, annak okát mindig önmagadban keresd! Minden ember a boldogságra törekszik. Teszi mindezt a rendelkezésére álló eszközök által. Sose ítélj meg más embert vagy annak cselekedetét! Nem tudhatjuk, mi vezette oda, ahol éppen tart, ahogy azt sem, mi alapján hozta meg élete döntéseit.

Az, ahol ebben a pillanatban vagy, az eddigi döntéseid eredménye. Mindez egyedül a te érdemed, és mindenért egyedül te vagy a felelős. Nem más személyek, helyzetek vagy körülmények.

Nincs jó vagy rossz döntés. Ott és akkor, amikor határoztál, a rendelkezésedre álló információk alapján minden esetben a lehető legjobb döntést hoztad. Felesleges hátrafelé nézegetni, hogy mi lett volna, ha.

Minden, amit szeretettel teszel, azok a helyzetek, amelyeket így teremtesz, azok a döntések, amelyek alapja a szeretet, azok mind jól lesznek elrendezve. Cselekedj ezzel az erővel!

Minden mulandó. A fájdalmas és a szívet melengető szép dolgok éppúgy, mint a helyzetek, az emberek az életünkben és végső soron mi magunk is. Minden. A nehéz helyzetekben adjon erőt neked ez a két szó, a mindennapokban pedig segítsen hozzá, hogy rá tudd nevelni a szemed és a szíved arra, hogy észrevedd az élet csodáit, és hálát tudj adni értük.

Olyanok vagyunk, mint egy kétrészes dívány, amilyeneket az IKEA-ban lehet kapni. Önmagukban is megállják a helyüket, csak most össze vannak csavarozva. És ahogy a csavarok kilazultak, már sehogy sem passzolnak össze. Nem funkcionálnak egyben.

Talán jobb lett volna, ha nem találkozunk... ha sosem tudom meg, milyen érzés ez. Így szeretve lenni. Hogy igazán törődsz velem, odafigyelsz rám.

Hogy mer felkelni a nap úgy, hogy nem vagy velem? Hogy mer egy újabb nap elkezdődni nélküled?

A traumatikus esemény töredékes emlékeit az agy olyan helyen tárolja, ahonnan azok tudatosan nem hívhatók elő, azonban bizonyos ingerek akaratlanul is felidézik ezeket az emlékeket. A kiváltó inger olyan kép, hang, érzés vagy szag, amely automatikusan felszínre hozza a traumát.

Érzem, végre otthon vagyok. Hazaértem. Mindegy, hol leszünk, hova megyünk, melyik ország, melyik városában, a karjaiban van az otthonom.

Ha valaki azt várja el tőled, hogy egy adott személlyel kapcsolatban ugyanazt gondold és érezd, mint ő, minden esetben érdemes megkérdőjelezned a szándékait.

Amíg nem tudod elmondani, miből érzed, hogy szeretlek, hogy hogyan szeresselek, addig csekély az esélye annak, hogy meg tudjam adni neked.