Ez a legrosszabb a szakításban (...). Arra kényszeríteni a gyerekeket, hogy elrejtsék a szívüket. Hogy megtanuljanak két elszigetelt világ között lavírozni. Aprócska diplomatákká teszi őket. Ez a legnagyobb tragédia.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs tragikusabb annál, mint amikor két ember, akik korábban szerették egymást és összeházasodtak, agyban, ágyban és lélekben is úgy elhidegülnek egymástól, hogy a válás mellett döntenek. Ezekben a helyzetekben mindenki sérül, főleg a szerencsétlen gyerekek, akik nem tehetnek semmiről.
2. Egy gyermekből azt nevelni, amit a szülők szeretnének, egyéni tragédia. Egy országból azt formálni, amit a vezetői szeretnének, néptragédia.
3. Elveszíteni egy gyereket nagy megpróbáltatás egy házasság számára. (...) A legtöbb ember azt gondolja, hogy csak a legerősebb házasságok élnek túl egy ekkora csapást. De ez nem így van. Sokat foglalkoztam a témával. Láttam "szörnyû" házasságokat, ahol éppen ez hozta újra össze a szülőket. És láttam olyanokat is, amelyek "tökéletesek" voltak, és úgy törtek darabokra, mint valami olcsó mûanyag játék. Harlan Coben
4. Nem szabad egy gyereknek letörni a szárnyait. Határokat persze muszáj szabni, de közben hagyni kell menni, felfedezni, kipróbálni, repülni... ez a legnehezebb feladat. Dobó Kata
5. A válás mindig keserves. Állítólag a gyerekeknek a legrosszabb, de az én tapasztalatom szerint a legjobban az apa szenvedi meg. (...) Szülőnek lenni nem részfoglalkozás. Inkább tornászmutatvány. Ha az ember elengedte a trapézt, lezuhan; soha többé nem kapaszkodhat vissza. Erich Wolf Segal
6. A gyerekek megsínylik az ilyesmit. (...) Jobban, mintsem a környezetük valaha is gondolná. A fájdalmat, a visszautasítást, a valahova tartozás hiányát. Olyasmi ez, amit nem lehet csupán kedvező életkörülményekkel jóvátenni. Nem pótolja az iskoláztatás, a kényelmes otthon, a biztos jövedelem vagy a kezdő tőke valami szakmához. Agatha Christie
7. Az élet egyik legnagyobb tragédiája az, ha végig kell néznünk, hogyan hullik szét a kapcsolatunk egy olyan probléma miatt, amit meg lehetett volna oldani egy intelligens, felnőttekhez méltó beszélgetéssel.
8. - Szerintem ha a gyerekek felnőnek, az ember szakadjon el tőlük, vonuljon a háttérbe, kényszerítse őket, hogy felejtsék el. - Kényszerítse? Ez egy kissé drasztikus, nem? A kényszer mindig helytelen, akármilyen irányba hat. Agatha Christie
9. Nem hiszek a válás üdvözítő voltában. Abban hiszek, hogy a gyermekünk kedvéért együtt kell maradnunk, és el kell viselnünk, amit ránk mért a sors. (...) Tudom, hogy gyakran hallani: a gyerekeknek is jobb, ha a szülők szépen elválnak, ha nem bírják ki együtt, de szerintem nem így van. A gyerekeknek szükségük van a szüleikre. Mind a két szülőjükre. A veszekedések feleannyit ártanak nekik, mint a felnőttek képzelik, sőt talán még hasznukra is válnak: megtanítják őket arra, milyen az élet. Mary Westmacott
10. A háború a legbolondabb dolgokra kényszeríti az embereket. Giovannino Guareschi