A gyerekek megsínylik az ilyesmit. (...) Jobban, mintsem a környezetük valaha is gondolná. A fájdalmat, a visszautasítást, a valahova tartozás hiányát. Olyasmi ez, amit nem lehet csupán kedvező életkörülményekkel jóvátenni. Nem pótolja az iskoláztatás, a kényelmes otthon, a biztos jövedelem vagy a kezdő tőke valami szakmához.

Kapcsolódó idézetek

1. Azt hiszem, nem tudok olyan helyen élni, ahol a közönyt elfogadják, sőt, úgy értékelik, mintha erény volna. (...) Persze, könnyebb elringatni magunkat a drogokkal, mint szembenézni az élettel. Könnyebb ellopni valamit, mint megdolgozni érte. Könnyebb verni a gyereket, mint felnevelni. A szeretet, a munka erőfeszítéssel jár.
2. Egyeseknek a születésükkor mindenük megvan, másoknak semmijük sincs, és ez csak rosszabb lesz: rossz környék, rossz iskolák, rossz tanárok, rossz szülők, vagy egyáltalán nincsenek is szülők. Fegyver, drog, erőszak, amerre csak nézel. Mintha az egész egy óriási összeesküvés lenne, amelynek az egyetlen célja, hogy ne maradj életben. Arról már nem is beszélve, hogy kezdhess valamit magaddal. A többség kudarcot vall. És a többségnek semmi esélye. Alice Katherine Applegate
3. Lelkiekben, szeretetben is többet kell adni azoknak, akik szülők, család nélkül kénytelenek felnőni. Nem szánalmat, sajnálatot, hanem (...) őszinte szeretetet. Azt, amitől a sors megfosztotta ezeket a gyerekeket.
4. Nincsenek rossz gyerekek. Csak előítéletek vannak. Az olyan, hogy az ember előbb gondol valamit, mint hogy meggondolná. Mert valaki beleplántálta a fejébe azt a gondolatot, ő meg egyszerûen nem bírja kiûzni onnan. (...) Mindenkinek oda kell figyelnie, hogy ne az előítéletek szabják meg a gondolkodását. Viola Ardone
5. Nem érdemes azon fáradozni, hogy ha gyerekkorunkban nem kaptunk meg valamit, akkor most megszerezzük - mert azt a hiányt nem lehet betölteni. A mai hiányt ma be lehet tölteni. A holnapit is - holnap. De azt az egykori hiányt lehetetlen. Egyetlen valódi esélyünk van. A hiányunk realitás, tehát a hiánnyal való szembenézésből fakadó szenvedés is realitás. A veszteségeinkből természetes módon következő fájdalmat át kellene élnünk. Sokan éppen ezt a szenvedést igyekeznek kikerülni, megszüntetni azt a hiányaik betöltésére irányuló életükkel. Ezért nem lesznek jobban! Tehát gyászolni kéne. Átélni a hiányaink fölötti mély fájdalmat. Pál Ferenc
6. Gyanítom, hogy sokkal nehezebb gazdag környezetben felnevelni a srácainkat, mint hinnénk. Az embereket tönkreteszik az anyagi gondok. De a nagy vagyon éppúgy tönkreteszi őket, mert kihal belőlük az ambíció, elveszítik büszkeségüket, és eltorzul az önértékelésük. Mindkét szélsőség megnehezíti az ember életét. Valószínûleg ez esetben is a középút a legjárhatóbb. Malcolm Gladwell
7. A rossz szülők megnehezítik, fájdalmassá teszik a gyerekeik életét, aztán azt mondják, azért tették, hogy segítsenek gyerekeiknek felnőtté válni. A fejlődés meg az élet amúgy is eléggé nehéz; a gyerekeknek nem kell, hogy még nehezebb legyen. Elizabeth Moon
8. Rossz helyzetekbe belekerülünk. Az élet próbál minket formálni fájdalmak árán. A fájdalom elkerülhetetlen, ezt sajnos meg kell értenünk. De ha tudjuk, hogy ez értünk történik, (...) nem az a kérdés, hogy miért történik velem, hanem hogy mit kell ebből tanulnom. Dobó Kata
9. A gyerekeket beskatulyázzuk, iskolába küldjük őket, mintha egyforma kis állatkák lennének. És akkor ott szenvednek. Ha pedig valami bajuk van, akkor nem azt mondjuk, hogy nahát, talán egy másik környezet jobb lenne neki, hanem (...) hívjuk a pszichológust. Feldmár András
10. A kamaszok nem változtak, ugyanolyanok, mint tíz vagy száz éve. (...) A világ, a környezetük változott meg. A minket körülvevő környezet változott meg, és már sokkal nagyobb nyomás alatt tart mindenkit, nem csak a fiatalokat.