Elveszíteni egy gyereket nagy megpróbáltatás egy házasság számára. (...) A legtöbb ember azt gondolja, hogy csak a legerősebb házasságok élnek túl egy ekkora csapást. De ez nem így van. Sokat foglalkoztam a témával. Láttam "szörnyû" házasságokat, ahol éppen ez hozta újra össze a szülőket. És láttam olyanokat is, amelyek "tökéletesek" voltak, és úgy törtek darabokra, mint valami olcsó mûanyag játék.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem hiszek a válás üdvözítő voltában. Abban hiszek, hogy a gyermekünk kedvéért együtt kell maradnunk, és el kell viselnünk, amit ránk mért a sors. (...) Tudom, hogy gyakran hallani: a gyerekeknek is jobb, ha a szülők szépen elválnak, ha nem bírják ki együtt, de szerintem nem így van. A gyerekeknek szükségük van a szüleikre. Mind a két szülőjükre. A veszekedések feleannyit ártanak nekik, mint a felnőttek képzelik, sőt talán még hasznukra is válnak: megtanítják őket arra, milyen az élet. Mary Westmacott
2. Elvált szülők gyermekeinek (...) nehezebb hinni az örök szerelemben. De ha a szülők egy életre összetartanak, azt a gyerek később is magától értetődőnek veszi. Fredrik Backman
3. Nincs tragikusabb annál, mint amikor két ember, akik korábban szerették egymást és összeházasodtak, agyban, ágyban és lélekben is úgy elhidegülnek egymástól, hogy a válás mellett döntenek. Ezekben a helyzetekben mindenki sérül, főleg a szerencsétlen gyerekek, akik nem tehetnek semmiről.
4. A házasság nem könnyû. Sok munkát igényel. Ha pedig még a gyerekek is belépnek a képbe, egy teljesen új mérkőzés veszi kezdetét. A feladat tehát nem más, mint hogy elnavigálj az életed ezen új szakaszában, az apaságban, úgy, hogy megőrzöd a házasságodat és a józan eszedet is.
5. A válás mindig keserves. Állítólag a gyerekeknek a legrosszabb, de az én tapasztalatom szerint a legjobban az apa szenvedi meg. (...) Szülőnek lenni nem részfoglalkozás. Inkább tornászmutatvány. Ha az ember elengedte a trapézt, lezuhan; soha többé nem kapaszkodhat vissza. Erich Wolf Segal
6. Egy házasság, ha megromlott, tudni kell lépni. Kutya kemény, de hogy két ember úgy élje le az életét egy házasságban, hogy hazudnak egymásnak, becsapják önmagukat, ezáltal egymást, azt gyávaságnak, meghunyászkodásnak tartom. Őze Áron
7. A házasságnál jobb intézmény egyelőre még nincs (...), holott a vele járó sok nyomorúság égőn kívánja gyors átszervezését, még inkább a teljes újraköltését. Valami újszerûbb, mindenesetre boldogítóbb megoldást kellene végre kitalálni. (...) "Megbízhatom egy emberben annyira, hogy odaadjam neki az életemet?" Való igaz, (...) józan gondolkodású ember a nehezen megszerzett kocsiját sem adja oda egy másiknak, de az életét, amiért mérhetetlenül többet áldozott, azt kínálja, árulja (...)? Jó házasság, vagyis olyan, amelyikben mindkét ember megtalálja számítását, alig akad, mindenesetre olyan elenyésző számban létezik csak, hogy nem mentheti meg az elavult intézményt.
8. Ha feltételezzük, hogy az emberek nagy része úgy vállal gyereket, hogy a szíve teli van szeretettel és jóindulattal, akkor hinnünk kell, hogy a legjobbat akarják az utódaiknak. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Szülőnek lenni sokkal bonyolultabb és nehezebb, mint azt az út elején gondoljuk.
9. A házasság olyan hatalmas, titokzatos, intim dolog. Nincs két házasság, amelyet tudományos alapon össze lehetne hasonlítani, rengeteg különböző tényezőn múlik, de leginkább azon, hogy két ember mit képes elviselni. Taffy Brodesser-Akner
10. Az élet furcsasága, hogy néhány házasság részben tiszta szerelem, részben csupa csalódás. Néha pont az választja szét a házastársakat, ami máskor összeköti őket.