Feláldozzuk mindenünket, elégünk, vérzünk, sírunk, annak a biztos tudatában, hogy amit ez a sport visszaadhat nekünk, az a legjobb esetben is csak apróság, semmiség: néhány röpke pillanat. Ez minden. De hát a fenébe is, mi másból áll az élet?

Kapcsolódó idézetek

1. Mit adhat nekünk a sport? Egész életünket rááldozzuk, és mit remélhetünk a legjobb esetben? Néhány dicső pillanatot... pár győzelmet, néhány olyan másodpercet, amikor nagyobbnak, jelentősebbnek érezzük magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, néhány alkalmat, amikor... úgy érezzük, hogy halhatatlanok vagyunk. De ez mind hazugság. Nem fontos. Fredrik Backman
2. A sport furcsa, mert az egész életünket feltesszük rá, és miben reménykedhetünk legjobb esetben? Néhány pillanatban... ez minden. Néhány győzelem, néhány másodperc, mikor nagyobbnak-többnek érezhetjük magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, néhány alkalom, mikor azt képzelhetjük, halhatatlanok vagyunk. Fredrik Backman
3. A sport csak pillanatokat ad nekünk. De mégis, mi a franc az élet, (...) ha nem egy pillanat? Fredrik Backman
4. Az élet végső soron nem más, mint kis győzelmek és nagy kudarcok sorozata. De mi mást tehetne az ember? Adja fel? Guillermo del Toro
5. Minden sport ostoba. Minden játék idióta. Két ütő, egy labda, izzadság és lihegés, mindezt miért? Hogy néhány kétségbeesett pillanatig azt hihessük, csak ez számít. Fredrik Backman
6. Hová lettek a drága vereségek, amelyek nélkül győzni nem lehet! S minden - amit adhatott ez az élet, s amit, gazdagon, el is veszthetett! Váci Mihály
7. Veszteni (...) csak akkor fogunk, ha kiállunk a játékból. Amíg benne vagyunk, mindig van lehetőség újítani valamit. Ez az élet. Tari Annamária
8. A fizikai kondíción kívül szükség van még az akaratra, az építő dühre, a szenvedélyre, a harci szellemre, a belső boldogságra. Mert egy megtört sportoló vereségre ítéltetett. Egy megtört ember - az élet minden területén - vereséget fog szenvedni.
9. Játék az egész életünk. (...) Ha veszítesz, akkor meghalsz. Ha nyertél, akkor még játszhatsz egy kicsit.
10. Elveszítjük az elragadtatást a Nemes Harcban elszenvedett kicsiny és szükségszerû vereségeink miatt. És minthogy nem tudjuk, hogy az elragadtatás nagyobb erő, amely a végső győzelemben teljesedik ki, hagyjuk, hogy kicsússzon az ujjaink közül, anélkül, hogy észrevennénk, elszalasztottuk életünk igazi értelmét. A világot hibáztatjuk bosszúságunkért, kudarcunkért, és megfeledkezünk arról, hogy mi voltunk azok, akik hagytuk elillanni ezt a magával ragadó erőt. Paulo Coelho